A két világháború közötti korszakban a magyar és a szlovák történetírás kapcsolatait elsősorban a viták jellemezték. Miután felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia és létrejött Csehszlovákia és Magyarország, a két hivatalos nemzeti történetírás egymással ellentétes és sokszor összeegyeztethetetlen elméleteket állított fel. A dolgozatomban áttekintést kívánok adni a két történetírás vitáinak a legjelentősebb és leginkább jellemző témáiról, és megvizsgálni azt a kérdést, hogy mikor következett be szerintük a szakítás a két nemzet között.