A máriapócsi könnyező kegyképek tiszteletének 17‒18. századi szöveges reprezentációja

Abstract

Dolgozatomban egyrészt az első és második pócsi kegyképhez kötődő első két csodás könnyezés szakirodalmát igyekeztem áttekinteni, másrészt a könnyező ikon tiszteletét megalapozó iratokat mutattam be. A két csodás esemény együttes vizsgálatát (és egyúttal a harmadik, 1905-ös könnyezés vizsgálatának elhagyását a dolgozatból) nemcsak az indokolta, hogy időben nagyon közel vannak egymáshoz, hanem a vizsgált szövegkorpuszok elemeinek hasonlósága is: tanúvallomások, jelentések, levelek kerültek előtérbe, továbbá olyan német nyelvű nyomtatványok, amelyek szorosan kapcsolódnak az első, Bécsbe szállított kegykép kultuszának gyors kialakulásához. A csodában való kételkedés halvány lehetőségét mindössze egyetlen tanúvallomás esetében véltem felfedezni, ahol ezt jeleztem is, egyébként a kihallgatott pócsi lakosok, császári tisztek, tisztviselők és papok vallási hovatartozásról függetlenül hitelesnek és valódinak fogadták el a Mária-ikon könnyezését.