Kábítószerfüggő személyek társas kapcsolatainak feltárása, a szociális ellátó rendszer, és az önsegítő csoportok tükrében

Abstract

Szakdolgozatomban, azt vizsgálom, hogy a kábítószerfüggő személyek társas kapcsolatai, hogyan alakulnak gyermekkoruktól kezdve, a függőség kialakulásán keresztül, illetve a terápiás és önsegítő közösség, milyen hatással van vagy hatással van-e az egyén életére, és ez hogyan befolyásolja a vizsgált célcsoport életét. Kutatásomban életút interjús vizsgálattal tártam fel, 3 18 és 50 év közötti kábítószer függőséggel küzdő férfi élettörténetét, akik részt vettek rehabilitációban, és rendszeresen járnak, illetve jártak, önsegítő csoportba. Szakdolgozatomban a következő módszerek segítségével tárom fel az interjú alanyok által felvett interjúkar: életút interjús vizsgálat és Ecomap. A szociális ellátó rendszer megközelítése szempontjából, két fő működési elvet tárok fel, a rehabilitációs intézmények tekintetében, illetve meghatározom, az önsegítő csoportok működési elvét is, amely működési elv, megfelel az egyik típusú rehabilitáció elméletének is. Meghatározom az elsődleges szocializációs intézmény sajátosságait, és az ehhez kapcsolódó fontos elméleteket, leírom a deviancia fogalmát, és a deviancia azon típusait, amelyek érintik a szakdolgozatomban felvetett kutatói kérdéskört, majd meghatározom a szociális ellátórendszer lehetőségeit, és megkísérlem megközelíteni a szenvedélybeteg ellátás bentlakásos rehabilitációinak alap működését, illetve az önsegítő csoport, mechanizmusát.