Az elmúlt két évtized bírói gyakorlatában az egészségügyi kártérítési perek kimenetelében alperesi oldalról kedvezőtlen tendencia figyelhető meg. A kórházak felelősségét egyre többször állapítják meg a bíróságok, és a szakirodalom is a betegjogokkal való foglalkozást preferálja. A betegközpontúság eredetileg a mellérendeltség elősegítését szolgálná, azonban az egyes források szerint közel 80 %-os alperesi pervesztesség hallatán érdemes feltennünk a kérdést: vajon nem estünk át a ló túloldalára? A tanulmány a beteg tájékoztatási kötelezettségére irányítja a figyelmet, és fő célkitűzése a joggyakorlat vizsgálatával választ adni arra a kérdésre, milyen mértékben terheli a beteget a tájékoztatási kötelezettség, vagyis, hogy mi az, amire kiterjed, és mi az, amire már nem. A kötelezettség tartalmának bemutatása egy iránymódosítás kezdeményezését szolgálja, az egészségügyi kártérítési perek bizonyítási szabályait övező dilemmák és a beteg perbeli pozíciója közti összefüggésekre rávilágítva. A dolgozat középpontjában a beteg kötelezettségei állnak, mellyel másodlagos célom felhívni a figyelmet az alperesi oldalt övező gyakorlati nehézségekre. A témaválasztás hiánypótló jellegű, ugyanis kutatásom során hasonló tartalmú átfogó tanulmánnyal nem találkoztam.