Szakdolgozatom célja, hogy feltárjam Balmazújváros közösségi lehetőségeit. Arra keresem a választ, hogy a lakosság mennyire aktív a közösségi életben, melyek azok a szervezetek, amelyek nagy szerepet játszanak a település életében és fejlesztésében. A dolgozatom során bemutatásra kerül a közösség és közösségfejlesztés fogalmi háttere, a nemzetközi és hazai közösségfejlesztés története. Ezután Balmazújváros jellemzése következik a hat településfejlesztési tényező mentén, amelyek a következők: földrajzi jellemzők, építészet, szerkezet, társadalom, gazdasági és irányítási tényezők. Ezekre az ismeretekre építve vizsgálom meg a közösségi életben való részvétel lehetőségeit is. A dolgozatom empirikus kutatásának módszere az interjú, amely során a Veres Péter Kulturális Központtal, a Balmazújvárosiak Németfalusi Egyesületével és a Balmazújvárosi Kistérség Alternatív Kulturális Ifjúsági Egyesülettel készítettem el az interjúmat, amelyek alapján következtetéseket vontam le a közösségi élet lehetőségeivel és a résztvevőkkel kapcsolatban, miközben összehasonlítottam a három szervezet tevékenységét. A szakdolgozat eredményeként elmondható, hogy a bevezetésemben megfogalmazott felvetések egy része igazolást nyert a kutatásom által. Meglepően tapasztaltam azonban, hogy sokkal több programot szerveznek az intézmények, mint amennyinek a híre eljut a lakossághoz. Pedig manapság már a technikai fejlettség lehetővé teszi, hogy különböző közösségi oldalakon és más online portálokon ingyen tegyék közzé a megrendezésre kerülő programokat, ami költséghatékonyabb is, hiszen nem kell nyomtatási és egyéb promóciós költségeket finanszírozni. Balmazújváros kulturális élete fejlődő tendenciát mutat. Vannak kiaknázatlan lehetőségei, és egyre több igény fogalmazódik meg a lakosság részéről is az igényes, közösségi alapú kulturális fejlesztések iránt. Ezekre építve hatékonyan lehetne egy középvárosi gazdag kulturális életet kialakítani újabb szereplők bevonásával, a kulturális tevékenységek széleskörű megismertetésével.