A menopauza a spontán menstruációs vérzés végleges megszűnését követően, 12 hónap amenorrhoea után diagnosztizálható állapot. Bár a női élet természetes életszakasza, gyakran jelentős, az életminőséget befolyásoló kellemetlen tünetek kísérik. A panaszok hátterében jelentős hormonális átrendeződés áll, amelyet elsősorban az ösztrogén-, progeszteron- és androgénszintek csökkenése is jellemz. Az ösztrogénhiány komplex, több szervrendszert érintő élettani változásokot indít el. A kialakuló vazomotoros, pszichés és genitourinális tünetek jelentősen ronthatják az életminőséget, emellett hosszútávon kardiovaszkuláris, metabolikus és csontrendszeri is összefüggésbe hozhatók, ezért kezelésük kiemelt jelentőségű. A dolgozat célja a menopauzális tünetek patofiziológiai hátterének, valamint a jelenleg elérhető terápiás lehetőségek átfogó, gyógyszerészeti szempontú bemutatása volt. A munka irodalmi áttekintésen alapul, amely elsősorban nemzetközi klinikai vizsgálatok, metaanalízisek és szakmai irányelvek eredményeit integrálja.