Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 663)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magisztrális gyógyszerkészítmények mikrobiológiai tartósításának összehasonlítása
    Csiki, Vanda Réka; Nemes, Dániel; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
    Bevezetés: A napjainkban is előszeretettel alkalmazott magisztrális gyógyszerkészítmények megfelelően hosszú ideig történő eltartásához elengedhetetlen a tartósítószerek alkalmazása, ugyanis ezek a segédanyagok biztosítják a készítmény mikrobiológiai stabilitását az általában nagy víztartalommal rendelkező készítmények számára. A jelenleg érvényes FoNo VIII. belsőleges készítmények tartósítására a metil-parabén alkoholos oldatának, a Solutio conservans-nak a használatát írja elő. A parabének vegyületcsaládján kívül ugyanakkor több, a kozmetikai, gyógyszer- és élelmiszeriparban is használatos vegyület alkalmazható antimikrobiális védelem kialakítására. Ilyenek például a szorbinsav, benzoesav, illetve ezek származékai, melyek kevesebb mellékhatással bírnak a parabénekhez képest. Célkitűzés, módszerek: Kutatásunk célja, hogy a gyári készítményeknél elterjedt, ugyanakkor a magisztrális gyógyszerkészítésben nem engedélyezett vegyületeknek a metil-parabénhez képest ekvivalens hatását vagy nagyobb hatékonyságát igazolja. Elsősorban a per os alkalmazandó gyógyszerkészítmények további tartósítási lehetőségeit vizsgáltuk emulziós és szuszpenziós és gyógyszerformákon, illetve egy géles közegben. Az Európai Gyógyszerkönyv 5.1.3. előírása alapján benzoesav, szorbinsav, kálium-szorbát, nátrium-benzoát alkoholos, illetve vizes oldataival tartósított készítményeket S. aureus és P. aeruginosa referencia törzsekkel fertőztünk, majd az adott faj igényeinek megfelelő hőmérsékleten inkubáltuk a mintákat. A tenyészetből az előírt időpontokban a megfelelő táptalajra kioltást végeztünk és telepszámolás után megállapítottuk, hogy az Európai Gyógyszerkönyv által előírt logaritmikus csíraszám csökkenés bekövetkezett-e. Eredmények: Folyamatban lévő kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy az általunk vizsgált, az iparban használt tartósítószerek a legtöbb esetben ekvivalens, de olykor a metil-parabént meghaladó antimikrobiális hatás kifejtésére voltak képesek.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magas vérnyomás és kezelése
    Nagy, Lili; Tósaki , Árpád; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
    A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik hazánkban és világszerte egyaránt. A tartósan magas vérnyomás növeli a stroke és a szívinfarktus kialakulásának a kockázatát, valamint a vesefunkciókra is káros hatással lehet. A legtöbb esetben a betegség gyakran tünetmentes, viszont a hipertónia időben történő felismerése és kezelése kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében. A hipertónia farmakológiai terápiája az alábbi gyógyszercsoportokból áll: diuretikumok, szimpatikus idegrendszert gátló szerek, renin-angiotenzin rendszert blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, értágítók és a béta-blokkolók. A társbetegségek, mint például a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint, együttes kezelése kulcsfontosságú a hipertóniás betegek életminőségének javításában.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Modern fogamzásgátlók használata és elterjedtsége
    Zolnay, Dominika; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Pető, Ágota; Fésüs, Adina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
    A megfelelő fogamzásgátlási módszer kiválasztása fontos döntés, melyet számos tényező befolyásol. A fogamzásgátlás nemcsak a terhességet akadályozza meg, hanem javíthat az életminőségen is és fenntartja a nemi egészséget. Modern korunkban rengeteg fogamzásgátló módszer létezik, és még több van fejlesztés alatt. Diplomamunkámban összeszedtem a jelenleg ismert fogamzásgátló módszereket és felmértem azok elterjedtségét. Ebben a munkában kitérek a női hormonrendszer és a menstruációs ciklus bemutatására, a fogamzásgátlás tudnivalóira, a fogamzásgátlók működési elvére, alternatív és modern fogamzásgátló módszerekre, illetve egy kérdőív segítségével felmérem az emberek műveltségét, véleményét és tapasztalatát a különböző fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatban. Ezen kutatási eredményeket pedig végül összehasonlítom egy amerikai kutatással. Diplomamunkám célja, hogy ismertesse a fogamzásgátlás általános tudnivalóit, az ismert fogamzásgátló módszereket és azok ismertségét, elterjedtségét a mai modern világban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A súlyos acne vulgaris lehetséges kezelési módjai és ezek mellékhatásai
    Schieszl, Laura; Váradi, Judit; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Józsa, Liza; Fésüs, Adina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék
    A diplomamunkám célja, hogy bemutassa az acne vulgaris kialakulásának lehetséges okait, kiemelve a külső, illetve a belső befolyásoló tényezőket is. Továbbá ismertetni szeretném a lehetséges előfordulási formáit. Emellett célom bemutatni a jelenleg rendelkezésre álló szisztémás kezelési lehetőségeket a súlyos acne vulgaris terápiájában. Szeretném kiemelni azokat a hatóanyagokat, amik segítenek a súlyos akne eltűntetésében. Ilyenek például a kombinált orális fogamzásgátló készítmények, az orálisan alkalmazott szisztémás antibiotikumok és az orális izotretinoin. Mindezek mellett fontosnak tartottam megemlíteni ezeknek a hatóanyagoknak azon lehetséges mellékhatásait, amelyek jelentkezhetnek a páciens kezelése során.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kurkumin tartalmú nanopartikulumok formulálása és vizsgálata
    Batta, Bálint; Rusznyák, Ágnes; DE--Gyógyszerésztudományi Kar
    A kurkumin egy kis molekulatömegű, lipofil molekula, amely vízben gyakorlatilag nem oldódik, illetve rossz az orális biohasznosíthatósága is. Ez a molekula a kurkuma rizómáiból (Curcuma longa) származik, melyet az élelmiszeripar széleskörben alkalmaz fűszerként, illetve pigmentanyagként. Mindemellett a kurkuminnak számos jótékony farmakológiai hatása is van, mint például gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális. A ciklodextrinek széles körben alkalmazott segédanyagok a lipofil molekulák vízoldékonyságának és biológiai hasznosulásának növelésére. Munkánk során célul tűztük ki a kurkumin vízoldékonyságának, illetve biológiai hasznosulásának növelését. Célunk volt kurkumin komplexálása hidroxi-propil-béta-ciklodextrinnel, valamint csak kurkumin és kurkumin-ciklodextrin komplex tartalmú PLGA nanopartikulumok formulálása. Mindemellett a formulált nanopartikulumok tulajdonságainak- méreteloszlásának, morfológiájának- és bezárási hatékonyságának, valamint citotoxicitásának vizsgálata Caco-2 intesztinális epitél sejteken. A kurkumin-ciklodextrin komplexeket fizikai keveréssel vagy oldószer elpárologtatásos módszerrel, míg a nanopartikulumokat nanoemulgeáláson alapuló eljárással állítottuk elő. A nanopartikulumok optimális összetételét faktoriális kísérlettervezéssel határoztuk meg, mely során a kurkumin koncentrációját, az emulgeálási időt és a fordulatszámot változtattuk. A formulált nanopartikulumok méreteloszlását dinamikus fényszórás technológiával (DLS), morfológiáját pedig pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgáltuk. A nanopartikulumok citotoxicitását Caco-2 sejteken MTT módszerrel vizsgáltuk. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy sikeresen formuláltunk kurkumin tartalmú ciklodextrin komplexeket és PLGA nanopartikulumokat. A formulált nanopartikulumok rövid (30 perc) inkubációs időt követően nem gyakorolnak toxikus hatást a Caco-2 intesztinális epitél sejtekre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kurkumin tartalmú gyógyszerkészítmények biohasznosulásának növelése
    Verdes, Nikolett; Józsa, Liza; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
    A kurkumin egy természetes vegyület, ami a kurkuma növényben található meg, és felelős azért a jellegzetes sárga színért, valamint az egészségügyi előnyökért, amelyekkel kapcsolatba hozzák. Számos kutatás támasztja alá a kurkumin potenciális egészségügyi előnyeit, beleértve a gyulladáscsökkentő, antioxidáns, és rákmegelőző tulajdonságokat is. A kurkumin biohasznosulása azonban kihívásokkal jár. A kurkumin alacsony biohasznosulása miatt, az egészségügyi előnyök kiaknázása érdekében olyan módszerekre van szükség, amelyek segítenek növelni a kurkumin biohasznosulását. Az egyik megközelítés a kurkumin biohasznosulásának javítására a nanoformulációk alkalmazása, amelyek segíthetik a hatóanyag hatékonyabb szállítását és felszívódását a szervezetben. Kísérleti munkám célja az volt, hogy a kurkumin vízoldhatóságát növeljem és ezt egy ön-mikro/nanoemulgeáló gyógyszerhordozó rendszer (SMEDDS/SNEDDS) formulálásával szerettem volna végrehajtani. Fontos volt a megfelelő emulgensek, segédanyagok kiválasztása, hogy egy termodinamikailag stabil rendszert hozzak létre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Septin7 citoszkeletális fehérje szerepe a vázizom regenerációjában
    Gere, Áron Károly; Dienes, Beatrix; Szabó, László; Általános Orvostudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Jambrovics, Károly; Kelemen, Viktor; Általános Orvostudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar
    A septineket a citoszkeletális rendszer negyedik összetevőjének tekintik, közülük a Septin7 izoforma fontos szerepet játszik a sejtek osztódásában és fúziójában. A vázizom regenerációja egy finoman összehangolt folyamat, amely számos lépést igényel, többek között a megfelelő sejtosztódást a funkcionális helyreállítás eléréséhez. Munkánk során a Septin7 szerepét vizsgáltuk ebben az összetett folyamatban. Izomsérülést indukáltunk vad típusú BL6/C57 és Septin7 kondícionális knock-down egerekben in vivo BaCl2 injekcióval. A génleütést Cre-Lox techinkával valósítottuk meg, mely során vázizom eredetű alfa-aktinin promóterrel meghajtott Cre-rekombináz enzim deléciót idéz elő a Septin7 génjében, így csökkentve annak kifejeződését. Az érintett példányokat „Cre+”, az intakt állatokat „Cre-” jelzéssel láttuk el. Az egereket 4 és 14 nappal később termináltuk, hogy az izomregeneráció korai fázisát is ellenőrizhessük a PAX7 markerrel, illetve a késői fázist is vizsgálhassuk a myogenin marker segítségével. A Septin7, PAX7 és myogenin fehérje szintű változásait Western blottal követtük, míg az mRNS változásait qPCR-ral detektáltuk. A morfológiai különbségeket hematoxilineozin festéssel tettük láthatóvá, az izomrostok szerkezetét konfokális mikroszkóppal analizáltuk. A Septin7 fehérje szintje a sérülés után 4 és 14 nappal megemelkedett BL6/C57 egerekben, a Septin7 mRNS expressziója csak Cre+ egerekben mutatott szignifikáns emelkedést az injekció beadása után 4 és 14 nappal, ami a Septin7 mRNS expressziójának kompenzatorikus növekedésének tekinthető, hogy biztosítsa a megfelelő regenerációs folyamatot. Továbbá a Septin7 fehérje „upregulációja” a 14. napon kifejezettebb volt mind Cre-, mind Cre+ egerekben, ami utalhat a regeneráció későbbi fázisában való fontosságára. A PAX7 és a myogenin szintje szintén megemelkedett a sérülés után 4, illetve 14 nappal a BL6/C57, Cre- és Cre+ egerekben. Összességében adataink arra utalnak, hogy a Septin7 fontos szerepet játszik a vázizomzat regenerációjában.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Folyamatos gyártású tablettázás az ipari gyógyszerészetben
    Fülep, Csaba; Vasvári, Gábor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Nemes, Dániel; Demeter, Fruzsina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék
    A gyógyszerek folyamatos gyártása egy új és a jövőre nézve nagy potenciállal rendelkező technológia a gyógyszeriparban. A diplomamunkám bemutatja a tablettázás lehetőségeit az ipari gyógyszerészetben, folyamatos gyártástechnológia alkalmazásának segítségével. Leírásra kerül a technológia kialakulása a 2000-es évektől és a kezdeti nehézségektől egészen napjainkig, valamint részletesen kifejtésre kerül a szabályozási környezet az első FDA ajánlástól a mostani, komplex ICH Q13 iránymutatásig. A dolgozatban tárgyalva vannak a folyamatos gyártás előnyei és hátrányai a batch típusú gyártással szemben. A kutatás fő része a tablettázás egyes formulációs lépéseinek, mint a bemérés, homogenizálás, száraz és nedves granulálás, tablettázás és bevonás részletes bemutatása. Tárgyalva van a formulációs lépéseken belül az alkalmazható berendezések működése, sajátságai, a folyamat kritikus paraméterei, illetve a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés eszközei. Egyes berendezések konkrét gyártó általi példával, illetve képekkel illusztráltak. A folyamatos gyártás egyik előnye az online minőségbiztosítás, minőségellenőrzés és felszabadítás. Kutatásaim során nagyvonalakban bemutatom az előbb felsorolt folyamatok létrehozásához szükséges folyamattervezési és folyamatirányítási feladatokat. A diplomamunka végén bemutatásra kerül pár, már a piacon lévő integrált rendszer, szintén képekkel illusztrálva, valamint az alkalmazásuk során tapasztalt főbb kihívásokkal.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyógynövények terápiás felhasználásának lehetőségei a pajzsmirigybetegségek kezelésében
    Ötvös, Panna Éva; Fésüs , Adina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Pető, Ágota; Zsebik, Barbara; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék
    A pajzsmirigybetegségek világszerte növekvő betegszámot mutatnak, melyben a női nem nagyobb valószínűséggel érintett. Leggyakoribb közülük a hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), ami az európai népesség mintegy 3%-át érinti. A korai felismeréssel és a megfelelő kezelésekkel (gyógyszeres, gyógynövényes és étrendkiegészítős terápia) lehetőség van megállítani a betegség progresszióját, elkerülni a szövődményeket, illetve az életminőséget javítani akiknél a betegeknél, akinél már diagnosztizálták a pajzsmirigybetegséget. Napjainkban már nem csak a nem és a genetikai tényező meghatározó a kialakulásában, hanem azoknál is jelentkezhet, akik stresszes életmódot folytatnak. Diplomamunkámban igyekeztem minél részletesebben bemutatni a pajzsmirigy betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmazható gyógynövény tartalmú készítmények szerepét. Vizsgáltam a feketeköményt (Nigella sativa), mely egy Közel-Keleten őshonos gyógynövény. Kutatások alátámasztották, hogy jelentősen csökkentette a testsúlyt és a testtömeg indexet. A TSH (thyreoidea-stimuláló hormon) és az anti-TPO (thyreoidea-peroxidáz elleni antitest) szérumkoncentrációját szintén csökkentette, míg a szérum T3 (trijódthyronin) koncentrációját növelte. A másik gyógynövény a Csomós barnamoszat volt, amelyben található jód biztosítja a pajzsmirigy hormonjainak normális szintézisét és hozzájárul a szervezetbeli jódanyagcsere-folyamatok egyensúlyának fenntartásához. Az Ashwagandha egy gyógynövény, amely Indiában és Afrikában honos, és a hagyományos ájurvédikus gyógyászatban használják már évszázadok óta. Kutatások alátámasztják, hogy hypothyreosisban szenvedők esetén, alkalmazásával a T4 (tiroxin) és T3 szint jelentősen emelkedett, ezenkívül a TSH szintje csökkent. Ezekért a folymatokért az Ashwagandha kortizolszint-csökkentő hatása lehet a felelős. Végül a közönséges galajt (Galium mollugo) vizsgáltam, mely kiegyensúlyozza, beállítja a pajzsmirigy hormontermelését, így teájából hypothyreosis és hyperthyreosis esetén is érdemes fogyasztani napi egy csészével. Dolgozatomban kérdőíves kutatási felmérést végeztem ahhoz, hogy felmérjem a gyógynövények alkalmazásának gyakoriságát és hatékonyságát a pajzsmirigybetegségekben szenvedő betegeknél. A pajzsmirigybetegségek kezeléseként legtöbben gyógyszert alkalmaznak. A válaszadók kevesebb, mint fele használ gyógynövényeket terápia céljából, illetve akadnak néhányan, akik gyógyszert és gyógynövényt is alkalmaznak. A betegek leggyakoribb tünetei teljes mértékben megegyeznek a klinikai kutatásokban szereplő tünetekkel, ami nem más, mint a fáradékonyság, hízás, hajhullás. A válaszadók a gyógynövények alkalmazása során nem, vagy csak kismértékű változást tapasztaltak a TSH, illetve pajzsmirigyhormonok szintjében. Emellett a felmérésem eredménye rámutatott arra, hogy a gyógynövények, mint például a Nigella sativa, Közönséges galaj, Ashwagandha, Csomós barnamoszat alkalmazása csökkenthet néhány igen kellemetlen tünetet, amit az adott pajzsmirigybetegség okoz. A kérdőíves kutatásom alapján a Közönséges galaj bizonyult a leghatékonyabbnak, melyet teafű formájában érdemes fogyasztani naponta két alkalommal. Ezzel szemben a külföldi kutatásokban az Ashwagandha (600 mg/nap) és a Nigella sativa (2 g/nap) alkalmazását javasolják pajzsmirigybetegségekben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Sebkezelésre szánt nátrium-alginát alapú gyógyszerhordozó rendszerek formulálása
    Katona, Éva; Kósa, Dóra; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Fenyvesi, Ferenc; Bakai-Bereczki, Ilona; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
    Napjainkban egyre nagyobb a kereslet az olyan sebkezelésben használt kötszerek iránt, amelyek képesek a szintetikus polimer alapú passzív, úgynevezett „száraz” kötszerek alternatívájaként funkcionálni. Ebből az okból lettek kifejlesztve azok a természetes eredetű polimer hidrogélek, amivel a krónikus sebek ellátásán kívül hozzá lehetne járulni a sebgyógyulási folyamat elősegítéséhez. Ezen hidrogélek képesek a „száraz” kötszerek védőfunkcióján túlmenően nedves sebkörnyezetet fenntartani, illetve viselete nem jár kellemetlenséggel, irritációval. A nátrium-alginátot már régóta alkalmazzák élelmiszeriparban stabilizáló-, és emulgeálószerként, azonban az elmúlt években megnőtt az iránta való érdeklődés más területeken is, az élő szövetek extracelluláris mátrixával való szerkezeti hasonlóságából és biokompatibilitásából kifolyólag, ami ezáltal széles körű alkalmazását teszi lehetővé. A nátrium alginát egy természetes anionos poliszacharid, barna algából vonják ki. A sebkezelésben jelentett pozitív tulajdonságainak köszönhetően pedig a nátrium-alginát tartalmú hidrogélek ígéretes eszközei lehetnek az új típusú sebkötszereknek. Kísérletes munkám első lépése során a nátrium-alginátból oldatot készítettünk, majd kétértékű kationokkal térhálósítottuk, ami alatt ki kellett tapasztalnunk a megfelelő arányokat, majd pedig a legjobbnak bizonyult összetételeket kiválasztva folytattuk azokon a citotoxicitási, illetve különbözó gyógyszerforma vizsgálatokat. A formulálást követően kapott nátriumalginát gyógyszerhordozó vázról kiderült, hogy már pusztán az alginát gélt önmagában is lehetne alkalmazni, mert képes megteremteni a sebkezelésben elvárt körülményeket, de bármilyen hatóanyag potenciális hordozója is lehet, ezáltal még jobban elősegítve a sebgyógyulást. Eredményeink alapján a 0,2%, 0,5%, valamint 2% CaCl2 és/vagy ZnCl2 tartalmazó gyógyszerhordozó rendszereket javasoljuk további felhasználásra.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az étrend-kiegészítők felhasználási szokásai a policisztás ovárium szindrómával diagnosztizáltak körében
    Cserpák, Vanda; Tóth, Béla Ernő; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszergazdálkodási Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Halmos, Gábor; Vecsernyés, Miklós; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszergazdálkodási Tanszék
    A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy komplex endokrin rendellenesség, amely világszerte számos reproduktív korú nőt érint. A PCOS jellemzői közé tartozik a hiperandrogenizmus, az ovulációs problémák és az ultrahangon látható policisztás ováriumok, valamint kapcsolódik az inzulinrezisztenciához és kardiovaszkuláris betegségekhez. A betegség kezelésében jelentős szerepet játszanak az életmódbeli változtatások és a gyógyszeres kezelés, kiegészítve étrend-kiegészítőkkel, mint az inozitol, folsav és omega-3 zsírsavak. Ez egy friss kutatás, amely online kérdőívek segítségével készült, rámutatott, hogy a PCOS-sel diagnosztizált nők aktívan keresik azokat a módszereket, melyekkel javíthatják életminőségüket. A leggyakrabban használt kiegészítők segíthetnek az inzulinrezisztencia csökkentésében és a menstruációs ciklus szabályozásában. A kutatás kiemeli az egyéni kezelési stratégiák és a korai felismerés fontosságát a PCOS kezelésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Potenciálisan biológiailag aktív szénhidrát tartalmú platinafém félszendvics komplexek szintézise
    Dominyák, Fanni Borbála; Juhász , László; Juhászné Tóth, Éva; Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi Kar
    A szénhidrátok biológiai szerepe igen jelentős az élő szervezetekben. A vázanyag, illetve (tartalék)tápanyag funkcióik mellett fontos szerepet játszanak a sejtfelszíni folyamatokban, például a sejtadhézióban, a sejtosztódás kontaktgátlásában, a vírusok, baktériumok, hormonok toxinok sejthez való kötődésében, valamint az immunválasz kiváltásában. Ezen folyamatok megértéséhez rendkívül fontos a szénhidrátok biológiai szerepének molekuláris szintű megismerése. Ezek a biológiai, biokémiai vizsgálatok azonban olyan nagy mennyiségű szénhidrátszármazékokat igényelnek, melyek természetes forrásokból nem izolálhatók. Ezért a szerkezet – hatás összefüggések megértéséhez, valamint potenciálisan hatékony gyógyszerek fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő vegyületek vagy azok szerkezeti és funkcionális analógjainak (glikomimetikumok) kémiai szintézise. A Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén működő Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoportban korábban számos bioaktív monoszacharid származékot terveztek és állítottak elő, többek között ligandumként szénhidrát egységet tartalmazó félszendvics típusú platinafém komplexeket szintetizáltak és szabadalmaztattak. Ezek közül vannak olyanok, melyek (szub)mikromoláris citosztatikus hatást mutattak a karcinóma, limfóma és szarkóma rákos sejtjeivel szemben, valamint antibakteriális aktivitást mutattak multirezisztens Gram-pozitív baktériumokkal szemben. Ezen előzményekre alapozva sikeresen megvalósítottuk 10 új, potenciálisan biológiailag aktív különböző anhidro-aldimin típusú származékok és N-glikopiranozilkarbonil-N’- acil hidrazinok új platinafém komplexeinek szintézisét.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A metabolikus szindróma farmakoterápiája
    Törő, Franciska; Gyöngyösi, Alexandra; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Bakai-Bereczki, Ilona; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar
    A metabolikus szindróma jelenleg az egyik legelterjedtebb egészségügyi probléma. Világszerte közel 30%-os az érintettségi aránya, és a következő két évtizedben várhatóan a lakosság több mint felét érintheti. A metabolikus szindróma előfordulásának növekedése számos tényezőhöz köthető, például a mozgásszegény életmódhoz, a nem kedvező környezeti hatásokhoz és a nem megfelelő táplálkozáshoz. Becslések szerint a metabolikus szindróma prevalenciája folyamatosan emelkedik, és elsősorban a nőket érinti. Az 50 év feletti korosztály az érintettek kevesebb, mint felét teszik ki. A metabolikus szindrómát kardiometabolikus kockázati tényezőcsoportként tartják számon, magába foglalva a központi elhízást, a hiperglikémiát, az inzulinrezisztenciát, a magas vérnyomást, és a diszlipidémiát. Ezenkívül az oxidatív stressz, a hiperurikémia és az immunrendszeri rendellenességek is összefügghetnek a szindróma kialakulásával. Számos hatékony gyógyszeres terápia elérhető a metabolikus kockázati tényezők kezelésére és a kardiovaszkuláris szövődmények megelőzésére. A lipázgátlók, az orlisztát és a cetilisztát csökkentik a zsírfelszívódás mértékét és gátolják a zsírhidrolízist. A GLP-1 receptor agonisták közül az exenatid, a liraglutid és a szemaglutid serkentik az inzulinszekréciót, továbbá gátolják a glukagon szekréciót és késleltetik a gyomor kiürülését is, étvágycsökkentőként szolgálnak. A szemaglutid a többi GLP-1 receptor agonistánál hatékonyabb a fogyásban, és jelenleg az egyik legnépszerűbb gyógyszer a piacon. A tirzepatid a legújabb gyógyszer az elhízás kezelésében és szintén nagyon eredményes. A vérnyomáscsökkentő gyógyszeres terápia célja az 140/90 Hgmm értékű vérnyomás beállítása. Bár a diuretikumok a leggyakrabban alkalmazott vérnyomáscsökkentők, fontos tudni, hogy metabolikus szindrómával rendelkező betegeknél ezek növelhetik a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A β-blokkolók szintén elősegítik az újonnan kialakuló cukorbetegség kialakulását, bár az ebbe a kategóriába tartozó újabb értágító szerek már mellőzik ezeket a káros hatásokat. A kalciumcsatorna-blokkolók általában semlegesek, míg végül az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók az elsődleges terápiás választásnak számítanak metabolikus szindrómában, kettes típusú diabétesz mellituszban. Ezek a gyógyszerek kevésbé terhelik a szervezetet káros anyagcsere hatásaik tekintetében, mint más vérnyomáscsökkentő szerek. A metformin, életmódbeli beavatkozással együtt alkalmazva, hatékony a cukorbetegség megelőzésében károsodott glükóz-anyagcseréjű betegeknél. Az akarbóz és a miglitol α-glükozidáz inhibitorok, csökkentik az étkezés utáni hiperglikémiát, alkalmazásuk szignifikáns kockázatcsökkenéssel jár a szív- és érrendszeri betegségek, és a magas vérnyomás kialakulásában. A szulfonilureák gátolják a KATP csatornákat, aminek következtében inzulin szabadul fel. A tiazolidindionok, amelyeknek a célpontja a peroxiszóma proliferátor aktivált receptor-γ, képesek javítani az inzulinérzékenységet a vázizomzatban, csökkentik a zsír lerakódását, és javítják annak újraeloszlását is a zsírszövetben. A kóros LDL-szint csökkentése a diabéteszes diszlipidémia kezelésének alapja, aminek legfontosabb eleme a sztatinterápia. Egyéb LDL-szintet csökkentő gyógyszerek is rendelkezésre állnak, amelyek szintén hatásosak, ilyen pl. a koleszterin felszívódását gátló ezetimib, a peroxiszóma proliferátor aktivált receptor-α agonista fibrátok, vagy a monoklonális antitestek, amelyek gátolják a protein konvertáz szubtilizin/kexin 9 enzimet. A megemelkedett trigliceridszint a diabéteszes diszlipidémia szembetűnő jellemzője, így olyan szerek, amelyek kifejezetten a triglicerideket célozzák fontos elemei a kezelésnek. A nikotinsav és a fibrátok csökkentik a trigliceridszintet sztatinkezelésben részesülő betegeknél. A két hosszú láncú omega-3 zsírsav, az eikozapentaénsav és dokozahexaénsav szintén csökkentik a szérum trigliceridszintet és a VLDL-szintet egyaránt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Újabb terápiás lehetőségek a kissejtes tüdőrák kezelésében
    Csikós, Gréta; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Dobos, Nikoletta; Bakai-Bereczki, Ilona; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar
    A tüdőrák világszerte az egyik leggyakoribb ráktípus, mely magas mortalitással bír. Két fő típusra osztható: a nem kissejtes és a kissejtes tüdőrákra, melyek közül az utóbbi az esetek 15%-át teszi ki. A kissejtes tüdőrák, különösen agresszív és gyorsan növekvő daganat, melynek áttétképződési hajlama magas. A kezelés terén az elmúlt évtizedekben nem történt jelentős előrelépés, viszont a kutatások tekintetében ez a közeljövőben változhat. Az immunterápia ígéretes megközelítés a betegség kezelésében. A szakdolgozat célja a tüdőrák típusainak, különösen a kissejtes tüdőrák jellemzőinek, kezelési lehetőségeinek és a legújabb kutatások eredményeinek bemutatása.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A seborrheás dermatitis és terápiás lehetőségei
    Balla, Réka; Józsa, Liza; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Fésüs, Adina; Fehér, Pálma; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar
    A seborrheás dermatitis egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely jellemzően az arcon, fejbőrön és más faggyúmirigyekben gazdag bőrfelületeken jelenik meg. Jellemző tünetei közé tartozik a bőrpír, a hámlás, és a viszketés, amely negatívan befolyásolja a betegek életminőségét. A betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet, beleértve a genetikai hajlamot, a bőr lipid összetételének változásait, a Malassezia gombák túlzott elszaporodását és az immunrendszer reakcióit. Néhány környezeti tényező, mint például az alacsony hőmérséklet és páratartalom súlyosbíthatja a betegség tüneteit. Diagnózisa általában egyszerű és klinikai megfigyelésen alapul, ritkán van szükség speciális vizsgálatokra. A seborrheás dermatitis kezelése többféle módon történhet, és az alkalmazott terápia az egyén tüneteinek súlyosságától és az érintett területektől függ. A betegség enyhébb formáiban a lokális kezelés, míg a súlyosabb formáiban a szisztémás terápia nyújthat megoldást a beteg számára. Mivel a seborrheás dermatitis egy krónikus, visszatérő bőrbetegség, a kezelés célja egy olyan biztonságos és hatékony terápia kialakítása, amely alacsony kiújulási arányokkal jár. A kezelés általában magában foglal valamilyen gombaellenes és gyulladáscsökkentő hatóanyagot, továbbá számos gyógynövénynek igazolták a jótékony hatását a bőrprobléma kezelésében
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    SARS-CoV-2 ellenes hatású fluortartalmú glikopeptid antibiotikum származékok szintézise
    Hindulák, Kristóf; Bakai-Bereczki , Ilona; Lőrincz, Eszter Boglárka; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Vasvári , Gábor; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi Kar
    A 2020-ban világjárvánnyá váló SARS-CoV-2 vírus jelentős megmérettetés elé állította a világ kutatóit és egészségügyi szakembereit. A pandémia felhívta a figyelmünket, hogy rendkívül kevés effektív vírus ellenes szer áll rendelkezésre. Korábbi kutatási eredményekből már kiderült, hogy a glikopeptid antibiotikumok rendelkeznek antivirális hatással, valamint a vírus fertőzés esetén gyakoriak a bakteriális felülfertőződések. Az ilyen jellegű duális fertőzések ellen előnyös lenne egy mind antibakteriális, mind antivirális hatással bíró szer alkalmazása. A Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémia Tanszékén már régóta foglalkoznak glikopeptidek szerkezeti módosításával, azt már megállapították, hogy perfluoralkil oldallánccal rendelkező teikoplanin pszeudoaglikon származékok egy része rendelkezik ezen kettős hatással. Ezen kutatásokba kapcsolódtam be én is, a perfluoralkil oldallánc hosszának módosításával és a teikoplanin pszeudoaglikon és az oldallánc közötti linker változtatásával próbáltunk új, fokozott antivirális és antibakteriális hatással rendelkező származékokat előállítani. Az általam előállított perfluoroktil oldallánccal rendelkező teikoplanin pszeudoaglikon származék effektívnek bizonyult SARS-CoV-2 és humán koronavírus ellen is. Antibakteriális spektrum szempontjából szintén hatékony volt Gram-pozitív baktériumok ellen, de nem bizonyult szignifikánsan jobb szernek, mint a módosítatlan teikoplanin. Ebből kiindulva a származékot egy duális hatással bíró szernek tekintjük, ami hatékony lehet a SARS-CoV-2 fertőzött és bakteriális felülfertőződéssel rendelkező betegek kezelésében, annak érdekében, hogy csökkentsük a halálozások számát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Tablettázás optimalizálása faktoriális kísérlettervezéssel
    Szabó , Attila; Haimhoffer , Ádám; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Vasvári, Gábor; Bak, István; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar
    A dolgozat témáját tekintve a tablettázás módszerének tökéletesítésére irányult. Faktoriális kísérlettervezéssel kívántuk meghatározni azokat a gyártási paramétereket, amelyek a legideálisabbak a tablettázáshoz. A tabletták alapanyagainak beszerzése után az általunk készített granulátummal dolgoztunk tovább. A tablettázógép (Piccola Modell B) segítségével sarzsokat gyártottunk. Minden sarzs esetében változtattuk a nyomás, termelékenység értékét és a lubrikáns mennyiségét. Az így nyert tablettákat vizsgáltuk és a vizsgálati eredményeket összevetettük a Gyógyszerkönyvi vizsgálatokkal. Ez alapján minősítettük a tablettáinkat és Box-Behnken módszerrel kerestük a legoptimálisabb gyártási paramétereket. Összegezve elmondható, hogy a módszer tökéletesen működött és az optimalizálás sikeres volt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A lipokalin és endoglin jelenlétének vizsgálata humán vesetumorokban
    Szalacsi, Fanni; Szabó, Zsuzsanna; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Szabó , Erzsébet; Szegedi , Krisztián Gábor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Urológiai Tanszék
    A vese daganta egy komplex, számmottevő megbetegedés világszerte, évente több mint 400 000 új esettel. Kialakulása számos génnek a módosulásával hozható összefüggésbe, illetve közre játszhatnak még különböző környezeti és életmódbeli tényezők is. Az újszerű biomarkerként funkcionáló fehérjék, gének mindenképpen jelentős szereppel bírhatnak a vesetumorok azonosításában, esetleg a betegek célzott terápiájában. Diplomamunkám témája ezen új lehetőségek felé irányul. Az endoglin az angiogenezis egyik modulátora. A vesesejtes karcinómában kitüntetett szerepet kap, nagymértékben hozzájárul a tumor progressziójához. A lipokalin emelkedett mennyisége szintén összefüggésbe hozható a tumorok megjelenésével a szervezetben. Értékesnek tartom, hogy a lipokalin és endoglin vese tumoros szövetben és humán vese daganat sejtvonalakban történő vizsgálata új információkat szolgáltathat a klinikai döntéshozatalban, diagnózisban, prognózisban illetve a beteg terápiás opcióiban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Körömvirág tartalmú külsőleges gyógyszerkészítmények formulálása és vizsgálata
    Kocsár, Emma Zsanna; Józsa , Liza; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Pető, Ágota; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar
    A gyógynövények több száz évre visszamenőleg megkerülhetetlen szerepet töltenek be az orvostudományok és gyógyszerészet területén. A fitoterápia a különböző betegségek, tünetek gyógynövénytartalmú készítményekkel való kezelésére fókuszál. A gyógynövények feldolgozása, formulálása gyógyszertechnológiai szempontból igen nagy kihívást jelent. A kivitelezés nehézségét fokozza, hogy lokális alkalmazás esetén a bejuttatási kapu a bőr, mely legnagyobb szervünkként és elsődleges védelmi vonalként funkcionálva speciális farmakokinetikával rendelkezik. Kutatásaim során a már jól ismert Calendula officinalis – magyarul körömvirág – kivonatával szerettünk volna egy gyulladáscsökkentő hatással bíró külsőleges gyógyszerkészítményt formulálni. Ez a növény számos bioaktív vegyületet tartalmaz, melyeknek jótékony hatást tulajdonítanak, köztük a proinflammatorikus mediátorok mennyiségének és intenzitásának szabályozását is. A készítmény előállításához liofilizált Calendula officinalis kivonatot állítottunk elő vizes-alkoholos extrakcióval, majd különböző emulgensek felhasználásával három különböző kenőcsösszetételt készítettünk. Ezután számszerűsítettük a texturális tulajdonságokat, majd potenciometriás pH meghatározást végeztünk. Ezen folyamatokat in vitro diffúziós modellezés, citotoxicitási, in vitro penetrációs és biokompatibilitási vizsgálatok követték. A kísérletek során sikerült három különböző körömvirág tartalmú, megfelelő penetrációs képességű topikális készítményt formulálnunk. A legjobban tolerálható készítménynek a cukorészterrel formulált kenőcs bizonyult.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Immunterápiás lehetőségek az allergiás rhinitis kezelésében
    Kisgyörgy, Kriszta; Dobos, Nikoletta; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar
    Diplomamunkámban rövid áttekintést nyújtok az allergiás rhinitis újabb kezelési lehetőségeiről, amelyek nem csak a tünetek enyhülését segítik, hanem a betegség lefolyását is képesek megváltoztatni. Ezeknek a terápiáknak jelenleg a piacon és még klinikai kísérletek fázisában lévő fajtáit ismertetem, különös figyelmet fordítva a biztonságosságuk és hatékonyságuk feltárására, a felnőttek, a gyermekek és a várandós nők esetén egyaránt. Azt kívántam megvizsgálni, hogy miként tekint a tudományos világ erre a terápiás lehetőségre, milyen irányelvekre épül az allergén immunterápia (AIT) alkalmazása Európában és az Egyesült Államokban, továbbá melyek a terápiában tapasztalható hasonlóságok és különbségek. Mindezek mellett a jövőbeni lehetőségeket is feltérképeztem.