Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Gyógyszerésztudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dabigatran és paraproteinek együttes hatása a thrombin képződésre monoklonális gammopathiákbanHrenkó, Mátyás; Kappelmayer, János; Bekéné Debreceni, Ildikó; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi KarBevezetés: A bizonytalan jelentőségű monoklonális gammopathiát (MGUS) a kóros működésű plazmasejtek felszaporodása okozza. Az állapot kezelést nem igényel, azonban jelentősége, hogy malignus elváltozásba, myeloma multiplexbe (MM) alakulhat át. Az említett kórképekben közös, hogy az egyének szérumában monoklonális immunglobulinok, paraproteinek halmozódnak fel, amelyek részt vehetnek a haemostasis kóros folyamataiban. Célkitűzés: Dabigatran, mint reverzibilis direkt thrombin inhibitor gyógyszer hatásának vizsgálata a thrombin képződésre MGUS-szal, illetve MM-mel diagnosztizált betegek paraproteint tartalmazó plazma mintáiban. Anyagok és módszerek: A kutatásunkba IgG kappa és IgG lambda izotípusú MM-mel diagnosztizált betegeket (n=7), MGUS-szal diagnosztizált egyéneket (n=8) és egészséges személyeket (n=9) válogattunk be. A citráttal alvadásgátolt vérmintákat előzetes centrifugálásnak (1500 g, 15 perc, 20 °C), majd mikro-centrifugálásnak (10 000 g, 10 perc, 20 °C) vetettük alá. Az így nyert thrombocyta szegény plazma (PPP) egy részét dabigatran oldattal kezeltük úgy, hogy a kezelés alatt a dabigatran végkoncentrációja 200 μg/L legyen. A PPP másik részéhez azonos térfogatú, dabigatrant nem tartalmazó oldatot adtunk. Az inkubáció (10 perc, 37 °C) után thrombin képződés vizsgálatot végeztünk (60 perc, 37 °C), mely során a képződő thrombin mennyiségét fluorimetriásan detektáltuk az idő függvényében, és a Lagtime, time-to-Peak, thrombin Peak, ETP, StartTail, VelIndex értékeket analizáltuk. Eredmények: A dabigatrannal kezelt és a dabigatrannal nem kezelt MM-es minták között, a kontroll csoporthoz viszonyítottan szignifikáns thrombin Peak [nM] csökkenést (p=0,028) és szignifikáns ETP [nM x perc] csökkenést (p=0,038) tapasztaltunk. Továbbá, jelen vizsgálati csoportban is megerősítettük, hogy a terápiában nem részesülő MM-es betegek plazmájából mért thrombin képződéséhez szükséges idő paraméterek szignifikánsan rövidültek (Lagtime: p=0,016; time-to-Peak: p=0,003). Az MGUS-szal diagnosztizált egyének mintáinál a kontroll csoporthoz viszonyítottan szignifikáns változást nem tapasztaltunk. Következtetés: Vizsgálataink során igazoltuk azon hipotézisünket, hogy a monoklonális immunglobulinok jelenléte szignifikánsan fokozza a dabigatran thrombin gátló hatását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Klinikai kimenetelt befolyásoló tényezők vizsgálata invazív lélegeztetett pneumónia okozta szepszisbenSzilágyi, Zsanett; Fésüs, Adina; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarAz invazív gépi lélegeztetés fontos szerepet játszik a pneumónia okozta szepszisben szenvedő betegek kezelésében, ugyanis légzőszervi támogatást nyújt, valamint stabilizálható a betegek állapota az alkalmazásával. Ugyanakkor a használata nem veszélytelen, mivel nagyobb a kockázata a különböző kórokozók általi fertőzéseknek, illetve adódhatnak intubálásból adódó sérülések is. Retrospektív megfigyeléses kutatásunkban célul tűztük ki felmérni az intenzív osztályon ápolt pneumónia okozta szepszisben szenvedő betegek demográfiai és klinikai jellemzőit, antibiotikum terápiájuk jellemzőit és a klinikai kimenetelre gyakorolt hatásukat, illetve az MDR kórokozók előfordulását és azok hatását a klinikai kimenetelre. További célunk volt, összehasonlítani az antibiotikum terápiát és a klinikai kimenetelt az invazív lélegeztetett betegek és egyéb légzéstámogatást igénylők csoportjában. Eredményeinket összegezve az invazív lélegeztetett betegek körében szignifikánsan magasabb arányban fordultak elő multirezisztens kórokozók, maguk után vonva a magasabb antibiotikum expozíciót, mind az intenzív osztályos ápolás, mind a teljes hospitalizáció időtartamának megnövekedését, valamint a 30 napos halálozási ráta megnövekedését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ösztradiol hatására indukált transzkriptomikai változások monitorozása a PEO4 humán ovárium sejtvonalbanKiss, Eszter Réka; Szilágyi-Bónizs, Melinda; Márton-Deme, Éva; DE--Általános Orvostudományi KarAz ösztrogének a női reproduktív ciklus szabályozása mellett számos más szervrendszer működésére is hatást gyakorolnak. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy posztmenopauzában több időskori megbetegedés jelentkezik a nők esetében. Ezek tünetei enyhíthetőek ösztrogén alapú hormonterápia alkalmazásával, mely azonban növeli több ráktípus, tk. a petefészekrák kialakulásának a kockázatát. Célunk az ösztrogének petefészek tumorok kialakulására/terjedésére gyakorolt hatásának pontosabb megismerése, humán ovárium sejtkultúrák felhasználásával. Munkánk során a PEO4 humán epitéliális ovárium sejtvonalat alkalmaztuk, amelyet 10 nM ösztradiol kezelésnek tettünk ki. A kezelés hatására indukálódó transzkripcionális változásokat RNS szekvenálás (Illumina Nextseq 500) segítségével azonosítottuk. A kapott adatokat bioinformatikai elemzésnek vetettük alá (iDEP2.0, Reactome), majd qPCR segítségével validáltuk. Eredményeink alapján az ösztradiol jelentős mértékű befolyást gyakorolt a transzkriptomra, összesen 2996 gén elmozdulása bizonyult szignifikánsnak (p<0,05). Ezek közül 386 gén expressziója mutatott biológiailag feltehetőleg releváns változást, melyek közül 67 indukálódott (log2FC≥1) és 318 represszálódott (log2FC≤1). 19 gén expresszióját qPCR-el is detektáltuk, mely során kapott log2FC értékek magas korrelációt (Pierson korrelációs koefficiens, r=0,97) mutattak a szekvenálás során kapott adatokkal. Eredményeinket összehasonlítottuk a korábban vizsgált PEO1 sejtvonal ugyanilyen körülmények között kapott transzkriptomikai adatsorával. Az indukciót mutató gének közül 20, míg a repressziót mutató gének közül 66 elmozdulása volt megfigyelhető mindkét sejtvonalban. A mindkét sejtvonalban indukciót mutató gének funkcionális géndúsulási analízisekor az aminosav és ion transzportban közreműködő folyamatok mellett az ösztrogén hatására meginduló génexpressziós változások mutattak dúsulást. A mindkét sejtvonalban repressziót mutató gének pedig a sejthalálhoz, és az epitéliális fenotípus fenntartásához köthető folyamatokban dúsultak. Sikerült azonosítanunk 20 gént, amely a PEO1 és PEO4 sejtvonalban is indukciót mutatott ösztradiol kezelés hatására. Ezek feltehetőleg központi szerepet tölthetnek be az ovárium sejtek ösztrogén válaszában. A munka a NKFI-FK138021 pályázat keretében valósult meg.Tétel Embargó alatt Kapszaicin-analóg vegyületek szintézise és biológiai vizsgálataHajkó, Bálint; Borbás, Anikó; Herczegh, Pál; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Bege, Miklós; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékA dolgozat több, kapszaicinhez hasonló szerkezetű vegyület szintézisét, valamint biológiai vizsgálatának eredményeit tartalmazza. A kapszaicin egy vanilloid alkaloidja a capsicum fajoknak, emberekben csípős hőérzetet vált ki a TRPV1 receptoron. A TRPV1 receptor gátlásával, és ismételt aktiválásával a receptor deszenzitizációján keresztül jó fájdalomcsillapítást értek el kutatók. Ezen kívül rendelkezik citotoxikus hatásokkal is ami daganatterápiában releváns. Mindkettő téren igéretes a target és ezért kutatások folynak kapszaicin analóg gyógyszermolekulák kifejlesztésére. Célkitűzés volt az irodalomban még nem leírt szerkezetű kapszaicin analógok szintézise szerves kémiai módszerekkel új gyógyszermolekula-jelöltek kifejlesztése végett. A vegyületek citotoxicitási és TRPV1 receptoros vizsgálataik által kívántuk megtudni a vegyületek potenciálját gyógyszermolekulaként vagy a fájdalomcsillapításban vagy a daganatterápiában.Tétel Embargó alatt Vízoldható CBD és CBG származékok előállítása és vizsgálataTótik, Angéla; Bakai-Bereczki, Ilona; Petróczi, Ferenc Dániel; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Gonda, Sándor; Hevesi-Mező, Erika; Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet::Növénytani Tanszék::Farmakognóziai Tanszéki Részleg; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékA CBD és CBG számos kedvező farmakológiai tulajdonságát írták már le, mely révén több betegség esetén potenciális gyógyszerjelöltté válhatnak. A farmakológiai hatásaik közül azonban egyik sem kiemelkedő, emellett a gyógyszerként történő felhasználást tovább nehezíti a jelentős citotoxicitás és gyenge orális biohasznosulás. Éppen ezért a CBD és CBG kémiai módosítása révén a vízoldhatóságukat, ezáltal a felszívódásukat, illetve orális biohasznosulásukat szerettük volna javítani. Munkánk során a CBD és CBG hidroxilcsoportjainak alkilezési reakciói révén nitrogéntartalmú oldalláncokat építettünk be a molekulákba. CBD-ből négy, CBG-ből pedig kettő új származékot sikerült előállítanunk. A végrehajtott reakciók eredményeként monoszubsztituált és diszubsztituált termékek is keletkeztek. A CBD származékaiból sósavas sókat is képeztünk, melyek jelentősen nagyobb vízoldékonyságot mutatnak az anyavegyületnél. A származékok farmakológiai sajátságainak feltérképezése érdekében biológiai vizsgálatokra küldtük őket. Jelenleg vér-agy gát penetrációs, malária ellenes, valamint neuroprotektív hátás vizsgálatok vannak folyamatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magnéziumpor alapú gasztroretentív készítmény fejlesztéseFülöp, Enikő Zsanett; Haimhoffer, Ádám; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Pető, Ágota; Zsebik, Barbara; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia TanszékNapjaink egyik legjelentősebb húzóágazata a gyógyszeripar, mely a világgazdaság forgalmának jelentős részét teszi ki. A szilárd gyógyszerformák még mindig igen keresettek és meghatározóak a gyógyszerpiacon. A farmakokinetikai sajátságok miatt jelentőssé vált az egyedibb gyógyszerhordozók fejlesztése, ilyen a számunkra igen fontos gasztroretentív szabályozott hatóanyagleadó rendszer. A molekuláris hidrogén az utóbbi években igen nagy figyelmet kapott a tudományos életben, hiszen számos potenciális pozitívumáról adott bizonyosságot az emberi szervezet számára, mint az antioxidáns hatása, gyulladáscsökkentő tulajdonságai, sejtvédelem, idegrendszer támogatása. A hidrogén emberi szervezetbe való bejuttatására a jelenlegi módszerek közül az egyik legkönnyebb és legkényelmesebb a hidrogénnel dúsított víz fogyasztása vagy a hidrogén inhaláció melyet elsősorban a hidrogén gáz tulajdonságai miatt klinikai körülmények között tudnak csak kivitelezni. A diplomamunkám során egy olyan alternatív és innovatív molekuláris hidrogén beviteli módszert sikerült kifejlesztenünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a hatóanyag leadása hely specifikusan történjen, illetve a gáz felszabadulása egyenletes és mindemellett fokozott legyen. Mindezt úgy lehetővé téve, hogy a hidrogén másodlagosan szabaduljon fel a kapszulából, ezzel javítva biohasznosulási profilját. A kezdetleges összetételekből sikerült kiválasztanunk azt a ható- és segédanyag összetételt, melyet kedvező tulajdonságai miatt további vizsgálatoknak tudtunk alávetni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kannabidiol farmakológiai hatásai és alkalmazhatósága krónikus betegségek kezelésébenRuskó , Bálint; Bakai-Bereczki, Ilona; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Gyöngyösi, Alexandra; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékA dolgozat a kannabidiol (CBD) farmakológiai hatásait és alkalmazhatóságát vizsgálja a krónikus betegségek kezelésében. Ismerteti a CBD kémiai szerkezetét, valamint az endokannabinoid rendszerrel való kölcsönhatásait, különös tekintettel a receptorokkal és enzimekkel való molekuláris interakciókra. Részletesen bemutatja a CBD sejtszintű hatásmechanizmusait, farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságait, valamint ezek terápiás vonatkozásait. A dolgozat áttekinti a CBD alkalmazásának lehetőségeit többek között fájdalom, epilepszia, neurodegeneratív, gyulladásos és pszichiátriai betegségek esetén. Elemzi a rendelkezésre álló preklinikai és klinikai vizsgálatokat, valamint az ezekből levonható következtetéseket. Tárgyalja a CBD és más gyógyszerek közötti kölcsönhatások lehetséges kockázatait. A dolgozat kitér a CBD jogi státuszára és szabályozási környezetére is nemzetközi és hazai szinten. Összességében a munkában bemutatott eredmények alapján a CBD több terápiás területen is ígéretes alternatívát jelenthet, ugyanakkor a széles körű alkalmazhatóságához további, jól megtervezett klinikai vizsgálatok szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Makropinocitózis, mint potenciális gyógyszerbeviteli útvonal vizsgálata dagantos sejtvonalakonUrgyán, Csenge; Fenyvesi, Ferenc; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarA daganatterápia egyik új lehetősége, a rákos sejtek gyógyszerhordozó rendszerhez kapcsolt hatóanyag molekulával történő célzása. Az általunk vizsgált ciklodextrin alapú hordozórendszerek felvétele endocitózissal, azon belül is főként makropinocitózissal történik, amely során a hordozó folyadék fázisban endoszómába, végül lizoszómába kerül. A makropinocitózis folyamatát számtalan tényező befolyásolhatja, többek között a KRAS onkogén jelenléte is, amelynek vad, illetve mutáns típusai a legtöbb szolid tumorban megtalálhatók, legfőképpen a pankreasz-, valamint a kolorektális daganatokban. A KRAS génről íródott fehérje aktiválni képes az említett makropinocitózis folyamatát is. Célunk, többek között ciklodextrin származékok endocitózisának, valamint a lizoszómák aktivitásának vizsgálata különböző daganatos sejtvonalakon, a vizsgált sejtek méretének meghatározása, valamint a vad típusú KRAS fehérje expressziójának-, illetve az ezen eredmények közötti összefüggések vizsgálata voltak. Számos módszerrel végeztük kísérleteinket úgy, mint áramlási citometria, fluoreszcens mikroszkópia, illetve Western-blot. A multidrogrezisztens VB-Caco-2 sejtekre fókuszálva végeztünk fluoreszcens mikroszkópos vizsgálatokat rhodaminnal jelzett HPBCD és LysoTracker jelenlétében, összehasonlítva a munkacsoportunk korábbi Caco-2 sejtvonalon végzett lizoszómavizsgálat eredményeivel. A két sejttípusban a ciklodextrinek eltérő intracelluláris akkumulációja figyelhető meg. A lizoszómák aktivitásában is különbözőségeket észleltünk az egyes sejtvonalak vizsgálatakor, melyet áramlási citometriával végeztük. A vad típusú KRAS fehérje expresszióját Western-blot segítségével határoztuk meg, ahol azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb mértékű expresszió a pankreasz-, illetve kolorektális tumorok sejtjeiben voltak. Ezeket az eredményeket összehasonlítva a különböző sejtvonalak ciklodextrin felvevő képességével elmondhatjuk, hogy a KRAS expresszió erős korrelációt mutat, a sejtek felszíni mérete pedig nem mutat korrelációt a ciklodextrinek felvételével. Ezzel igazolható, hogy az internalizáció nem passzív, hanem aktív módon történik. A továbbiakban szeretnénk a KRAS-t expesszáló sejtek működését vizsgálni a prosztaglandinok, illetve különböző gátlószerek tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatás a gyógyszerészetbenVámosi, Bence; Nemes, Dániel; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Arany , Petra; Homolya, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi KarHideo Kodama 1981-es kezdeményezése óta a 3D modellezés olyan mértékű fejlődést indított el, melyre a gyógyszeripar is felfigyelt. A háromdimenziós nyomtatás napról napra fejlődik, új technológiák és technikák jelennek meg, ezek tulajdonságait, és a bennük rejlő lehetőségeket pedig előszeretettel fedezik fel a kutatások során. A diplomamunkámban tárgyaltam a gyógyszerészetben leginkább alkalmazott eljárásokat, mint a porágyas fúzió, a tinta alapú nyomtatás, extrudálás alapú nyomtatás vagy a sztereolitográfia, illetve ezek bizonyos altípusait beleértve számos más különböző módszer létezik, melyek alkalmazása terén még gyerekcipőben jár a tudásunk. A nehézségek, és kezdeti problémák megoldása azonban nem lehetetlen, melyet a már említett módszerekkel való gyógyszer nyomtatási kísérletek bizonyítanak. Ezek a tanulmányok számunkra is segítségül szolgálhatnak, hogy jobban megismerjük az adott módszerek hátrányait, illetve előnyeit, a polimerek, ható- és segédanyagok, valamint azok különböző arányú keverékeinek viselkedését a nyomtatási folyamatok során. Ehhez a típusú gyógyszergyártáshoz elengedhetetlen a kreativitás, a tervezés, a modellező programok, és az adott 3D nyomtató specifikációinak ismerete, hogy kiküszöbölhessük azok hátárnyait, és megoldást találhassunk a kívánt gyógyszerforma létrehozására, hogy az a gyógyszeres terápiákban alkalmazható legyen. A nyomtatás sikerességét, illetve a nyomtatott készítmények biztonságos terápiás felhasználását segítő vizsgáló módszerek szintén jelen vannak a 3D nyomtatott gyógyszerek területén is. Ezek az analitikai eljárások és berendezések, mint a FTIR, a DSC vagy termogravimetria, információt nyújthatnak az alkalmazott anyagok stabilitásáról, a magas hőmérsékleten végzett folyamatok alatt történő változásokról, valamint a keletkező bomlástermékekről és azok arányairól, míg a pásztázó elektronmikroszkóppal készült felvételek rálátást biztosítanak a készítmény szerkezeti integritására, azok épségére és egyenletességére, melyek a már említett „microarray” transzdermális tapaszok esetében, vagy akár egy több aktív hatóanyagot tartalmazó, módosított hatóanyag-leadású tabletta, és orodiszperz rendszer szempontjából rendkívül fontos és elengedhetetlen. Összességében elmondható, hogy a háromdimenziós nyomtatás napról napra fejlődik, új technológiák és technikák jelennek meg. Bár a 3D nyomtatás mára már egy viszonylag fejlett gyártási folyamattá nőtte ki magát, melyet az élet rendkívül sok területén alkalmaznak, csak úgy, mint a gyógyszerészetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Új CBD-szénhidrát konjugátumok előállításaCsordás, Gréta; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Józsa, Liza; Hevesi-Mező, Erika; Gyógyszerésztudományi KarA Cannabis sativa növényből izolált kannabidiol (röviden CBD) manapság igen nagy népszerűségnek örvend, számos betegség vagy állapot esetén alkalmazzák, hiszen rendelkezik antiepileptikus, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, de akár neuroprotektív hatásokkal egyaránt, napjainkban is rengeteg vizsgálat zajlik alkalmazhatósági körét illetően. Hátráltató tényező azonban, hogy vízoldékonysága, ezáltal szervezeten belüli biohasznosulása is rendkívül alacsony, mely gátat szab a terápiás felhasználhatóságának. E problémát hidrofil cukoregységek bevitelével igyekeztünk kiküszöbölni, mely által az alapvegyület vízoldékonysága nagymértékben növelhető. A termékek további fontos tulajdonsága, hogy a cukoregységek tioglikozidos kötéssel kapcsolódnak a CBD vázhoz, mely kötés jóval stabilabb, mint az O glikozidos, az enzimatikus bontással szemben sokkal ellenállóbb. A kapott vegyületek ezáltal glikozidázenzim-gátlók is lehetnek, így a fent említett hatásokon túl antibiotikus vagy antidiabetikus hatásúak is lehetnek. A különféle mono- és diszacharidtiol egységeket fotoiniciált tiol-én addíciós reakciókkal kapcsoltuk a CBD molekulához, ennek eredményeképpen sikerült 6 új, irodalomból eddig nem ismert CBD-szénhidrát konjugátumot létrehoznunk, melyek biológiai vizsgálatai jelenleg is zajlanak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A policisztás ovárium szindróma farmako- és fitoterápiájaLakatos, Vivien Patrícia; Bombicz, Mariann; Általános Orvostudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarNapjainkban egyre gyakoribb a policisztás ovárium szindróma (PCOS) a nők körében, világszerte a reproduktív nők 5-10%-át érinti. Emiatt fontosnak tartom, hogy minél több nőhöz eljusson és tisztában legyen a szindróma legjellemzőbb tüneteivel, mivel a betegség korai felismerésével és kezelésével javíthatjuk kimenetelét. A diplomamunkámban először a szindróma patofiziológiáját ismertettem és a hátterében álló folyamatokat. Bemutattam a hiperandrogenizmust, a PCOS és az inzulinrezisztencia kapcsolatát, hiperprolaktinémiát, hirsutizmust, az akné és az alopécia jelenségét. Ezután a szindróma kezelését mutattam be, két oldalról megközelítve, egyrészt a gyógyszeres terápiát másrészt a fitoterápiát. A fitoterápia bemutatását fontosnak tartom, hisz sokan elutasítják a gyógyszer szedését, valamint sokan nem tudják, hogy néhány gyógynövénynek milyen jótékony hatása lehet a PCOS-re. Természetesen ezen terápiák mellett a megfelelő táplálkozás és testmozgás sem elengedhetetlen. Ha pedig ezek alkalmazása sem használ a betegség kezelésében, akkor alkalmazható az ovárium drilling, amely a ciklus helyreállítását segíti, ezzel növelve a teherbeesés esélyét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cöliákia farmako- és dietetikai terápiájaKajus, Petra; Gyöngyösi, Alexandra; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Éva; Gyógyszerésztudományi KarA cöliákia, a genetikailag arra hajlamos egyénekben, különböző gabonafélékben természetesen is megtalálható fehérje, a glutén által kiváltott autoimmun megbetegedés. Kiemelten fontosnak tartottam a téma kidolgozását, ugyanis a modern világunkban világszerte egyre gyakrabban előforduló és egyre több embert érintő probléma, ami diagnosztizálatlanul több veszélyes szövődmény kialakulását vonhatja maga után, amelyek között előfordulhat Non-Hodgkin limfóma, vékonybél adenokarcinóma, 1-es típusú diabétesz, de infertilitás is. Továbbá súlyos nyálkahártya károsodáshoz, boholyatrófiához és felszívódási zavarhoz vezethet. És habár már egy régóta ismert betegségről van szó, az utóbbi 10-15 évben folyamatosan növekvő figyelmet kap a kutatásban, mind a betegség patomechanizmusa, diagnosztizálása, mind pedig a feltörekvő diétát kiegészítő, de akár helyettesítő jövőbeli terápiás lehetőségek. A szakdolgozatom, melynek során irodalmi elemzést végeztem, célja tehát, hogy igyekezzen összefoglalni és áttekintést nyújtani a betegség patofiziológiájáról, széleskörű klinikai megnyilvánulásairól, a diagnosztikai módszerekről és azok nehézségeiről, valamint, hogy tárgyalja a kezelés már meglévő, és innovatív lehetőségeit egyaránt. Részletesen tárgyalja ezeken kívül a cöliákia epidemiológiáját, a betegség környezeti, de főleg genetikai tényezőjét; a nehezen felismerhető, de annál gyakoribb extraintesztinális manifesztációkat is. Szót ejt a jelenleg még egyetlen elfogadott terápiáról, az élethosszig tartó gluténmentes diétáról, annak gyakorlati és pszichés kihívásairól; újszerű terápiák közül pedig a legnagyobb jelentőséggel bíró enzimterápiáról, az immunrendszert célzó módszerekről, bélpermeabilitást csökkentő szerekről, valamint a probiotikumok alkalmazásának fontosságáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Túl a komplex képzésen: ciklodextrinek, mint aktív hatóanyagokDobrosi, Mária; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Váradi, Judit; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi KarA ciklodextrinek ciklikus oligoszacharidok, amelyek hat vagy több D-glükopiranóz egységekből épülnek fel. Az egységek α-1,4- glikozidos kötésekkel kapcsolódnak össze. Szerkezetük kialakítása révén képesek komplexképzésre, ezáltal javíthatják az adott molekula hátrányos tulajdonságait. Az elmúlt években segédnagyaként alkalmazták őket, ahol a komplexképző tulajdonságot használták ki arra, hogy javuljon az oldhatóság, stabilitás és a felszívódás. Napjainkban azonban a ciklodextinek a tudomány világában kezdenek kibontakozni, mint terápiás lehetőségek. A Nieamann-Pick C típusú betegségnél koleszterin transzport zavara van jelen. A β-ciklodextrin egyik származéka a hidroxi-propil-β-ciklodextrin, ami komplexet képes alkotni a koleszterinnel. A késői endoszóma-lizoszóma kompartmenekben felhalmozódott koleszterin képes így a funkció vesztett fehérjék nélkül végbe menni. A daganatellenes készítmények többsége rosszul oldódik vízben, és rövid ideig kering a vérkeringésben, valamint gyakori a toxikus mellékhatásuk is. A ciklodextrinekket főleg a gyógyszermolekulával konjugálják, amit egy megfelelő hordozóba juttatják. Így kiküszöbölhető a daganatellenes gyógyszerek hátrányos tulajdonságaik, valamint jobb terápiás hatás érhető el. Az érelmeszesedésben szintén a hidroxi-propil-β-ciklodextrint alkalmazva számos pozitív eredményt lehet elérni a kardiovaszkuláris megbetegedésben. Legfőképpen a koleszterin szint csökkenése és a gyulladási citokinek termelődését csökkentik. Napjaink két fő időskori megbetegedés van jelen a népességben, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór. Mindkettő esetben a hidroxi-propil-β-ciklodextrint alkalmazva csökkentek a toxikus anyagok, amik a fő problémákat okozzák a betegségekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető L-Gulopiranozid előállítása D-mannopiranozidból potenciálisan sejtnövekedésgátló oligoszacharidok építőelemekéntCziva, Brigitta; Hevesi-Mező, Erika; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; KelemenA napjainkban alkalmazott daganatellenes szerek több képviselője is alacsony terápiás idexszel rendelkezik. Ez eredményezi a daganatos megbetegedések okozta halálozások drasztikus emelkedését. Több klinikai kutatás középpontjában áll új, hatásos sejtnövekedésgátlók fejlesztése. Mára már bebizonyosodott, hogy az L-hexózoknak potenciálisan szerepük lehet a tumorellenes hatás kialakulásban, tekintve, hogy több olyan molekulában is megtalálhatóak, amik hasonló aktivitást mutatnak. Ilyenek a dolgozatban részletesen taglalt apoptolidin, a bleomicin A5 és az apoptolidinnel szerkezetileg rokon oligomicin és bafilomicin. Meg kell említeni a növény- és állatvilágban felelhető poliszacharidokat is, amelyek tartalmaznak L-hexózt, melyek egyes képviselőit gyulladáscsökkentő, vírusellenes, immunmoduláló és véralvadásgátló hatásaik miatt egyaránt használnak a gyógyászatban. Kevés L-hexóz lelhető fel a természetben, de klinikai jelentőségük megköveteli, hogy legyen mód szintetikus előállításukra, melynek egyik módja a gyakoribb D-hexózok felhasználása, mint kiindulási vegyület.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A COVID-19 pandémia, az influenzajárványok gyógyszerészi tapasztalatai: Az oltottság és az intelligencia összefüggéseAlföldi, Balázs; Kovácsné Bácskay, Ildikó Katalin; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi KarA SARS-CoV-2 vírus által okozott infekció súlyos következményekkel járt az emberiség egészségére nézve. A fertőzés tünetei nagy hasonlóságot mutatnak a már jól ismert influenza vírus szimptómáival, melyek nagyrészt a felső légutakat érintették, így diplomamunkámban együtt kívántam bemutatni a két vírust és a hozzájuk kapcsolódó összefüggéseket, kitérve azok szerkezetére, kórokozók által okozott klinikai tünetekre, védekezésben szerepet játszó védőoltás típusokra. Kutatásomban kiemelten az oltottság és intelligencia összefüggésével foglalkoztam, melyben érintem a felvett oltások fajtáit és számát, az oltások utáni mellékhatások arányát, az oltást indukáló vagy oltást tagadó tényezőket és az oltási típusok ismeretét, valamint előnybe részesítését az iskolázottság függvényében. A kérdőívemben kapott végső konklúziót a nemzetközi kutatások eredményeivel összehasonlítottam. Reményeim szerint, diplomamunkám segítséget nyújthat a következő nemzedék kutatásihoz, tudományos munkáihoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A procalcitonin (PCT) szerepének vizsgálata a sürgősségi ellátásbanKathi, Balázs; Fésüs , Adina; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Vaskó , Attila; Somodi, Sándor; Gaál, Krisztina; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Sürgősségi Orvostani Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetHáttér és jelentőség: A szepszis egy életveszélyes állapot, amely gyorsan előrehalad és magas halálozási rátával jár. A szepszis diagnosztizálása és az optimális antimikrobiális kezelés időben történő elindítása továbbra is jelentős kihívást jelent a kezelőorvosok számára, és gyakran vezet téves diagnózishoz. Célkitűzés: Ez a retrospektív, megfigyeléses vizsgálat a procalcitonin (PCT) szint, a szepszis diagnózisa és az empirikus antibiotikum-terápia közötti összefüggést kívánta értékelni. Anyagok és módszerek: A vizsgálatot egy magyarországi, tercier sürgősségi osztályon (SK) végeztük 2023 decemberében. A kutatásba minden olyan felnőtt beteget bevontunk, akiknél a procalcitonin szint >0,1 ng/ml volt. A szepszis diagnózisát és súlyosságát a SIRS, Szepszis és Szeptikus Sokk Kritériumok (MDCalc) alapján határoztuk meg. Figyelembe vettük a klinikai tüneteket, a fertőzés lehetséges forrását, valamint az elvégzett tenyésztéseket. Téves diagnózisnak tekintettük, ha a betegek nem feleltek meg a SIRS kritériumoknak. Az empirikus antibiotikum-terápia elemzését csak megerősített szepszises esetekben végeztük. A csoportok közötti összefüggések vizsgálatára Fisher-féle egzakt tesztet és t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A 199 esetből 39,2%-ban (n=78) szepszist diagnosztizáltak, azonban ezek 19,6%-a (n=39) nem felelt meg a szepszis kritériumoknak. Ezzel szemben a fennmaradó 121 beteg közül, akiknél más diagnózist állapítottak meg, 27,1%-ban (n=54) teljesültek a szepszis kritériumai, így téves diagnosztizálás történt. A leggyakoribb bakteriális fertőzések a tüdőgyulladás (46,2%), a húgyúti fertőzések (22,6%) és a krónikus bőr- és lágyrészfertőzések (9,7%) voltak. A PCT küszöb értéke a szepszissel diagnosztizált betegeknél (1. csoport) 0,76 ng/ml, míg a más diagnózisú betegeknél (2. csoport) 0,41 ng/ml volt (p>0,05). Szignifikáns különbséget (p<0,05) azonban a C-reaktív protein (158 vs. 122 mg/L) és a fehérvérsejtszám (15,3 vs. 11,4 G/L) értékekben találtunk a csoportok között. Az SK-n a szepszises betegek antibiotikum-kezelése meglehetősen alacsony volt (33,3%, 31/93), amelyből csak 7,5%-ban (7/93) történt a kezelés: biztosan 3 órán belül. Eredményeink szerint a PCT-értékek a következőképpen befolyásolták az antibiotikum-terápiát: 0,34 ng/ml – nem történt antibiotikum-kezelés; 4,44 ng/ml – 3 órán belül; 2,27 ng/ml – biztos 3-24 órán belül indult a terápia. Azok a betegek, akik 3 órán belül kaptak antibiotikumot, a legrövidebb kórházi tartózkodási időt mutatták (medián 6 nap).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Guluronsav prekurzor építőelem szintézise potenciálisan sejtnövekedést gátló oligoszacharidok szintéziséhezMáthé, Vivien; Hevesi-Mező , Erika; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen , Viktor; Kertész, István; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Nukleáris Medicina TanszékNapjaink vezető halálozási okaként a különböző típusú daganatos megbetegedések felelősek. Az elmúlt évtizedekhez viszonyítva a terápiában alkalmazott gyógyszerkészítmények jelentős fejlődésen estek át, bár a halálozási arány még manapság is igen magas. A legtöbb ilyen készítmény egyik gyakori hátránya, hogy nem csak a daganatos sejteket pusztítja, de az egészséges sejtekre, különösen a gyorsan osztódó sejtekre, mint például a vörös- és fehérvérsejtekre is káros hatással van. Ebből kifolyólag fontossá vált célzott terápiák és kemikáliák alkalmazása és fejlesztése. A szénhidrátok az élővilág elelengedhetetlen részét képezik, mivel sok biológiai folyamatot képesek szabályozni egyedi mintázatuknak köszönhetően, így a sejtek anyagcseréjére is hatással vannak. Mostanra számos tény világossá vált a rákutatás során, például az, hogy a daganatos sejtek anyagcseréje sokkal gyorsabb az egészséges sejtekénél. Ez potenciális beavatkozási lehetőséget nyújt az ilyen típusú megbetegedések kezelésében. A szénhidrátokról általánosságban elmondható, hogy alacsony vagy zéró toxicitással rendelkeznek az élő szervezetre, és tekintve az anyagcserében való szerepük miatt potenciális hatóanyagmolekulákká válhatnak. A szénhidrátokon belül is külön figyelmet érdemelnek az L-cukrok, melyek alapjában véve sokkal ritkábban fordulnak elő az élő szervezetben. Lebontó enzimek szűkében, ezek a monoszacharidok sokkal nagyobb stabilitást mutatnak D-sorozatbeli társaiknál, ami tovább növeli felhasználási lehetőségüket. Ritkaságukból kifolyólag a hozzáférhetőségük és előállításuk sokkal költségesebb, mint a D-cukroké, ezért fontossá vált hatékony szintézismódszerek kidolgozása az előállításukra. A DE-GYTK Gyógyszerészi Kémia Tanszékén jó pár éve foglalkoznak L-hexózok szintézisével, mely munkába volt szerencsém bekapcsolódni. Feladatom volt az L-gulóz szintézisének első pár lépését megvalósítani több tíz grammos tételben D-mannózból (C5 epimer) kiindulva. Habár a feladat sikerült, több probléma is fellépett a szintézis során. Az előállított vegyületet a jövőben oligoszacharidokba fogják beépíteni, és a megfelelő átalakításokat követően sejtnövekedésgátló vizsgálatokban felhasználni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyamatos üzemű nedves granulálás: Ipari léptékű megvalósítás, kritikus folyamat paraméterekBoros, Attila Máté; Vasvári, Gábor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Arany , Petra; Bege , Miklós; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékA folyamatos üzemű gyártás előnyei vitathatatlanok mind a hatékonyság, mind a költségcsökkentés terén, nem eltekintve attól sem, hogy a növekedő piaci igények megfelelő kielégítésére is ez a gyártási szemlélet a legkézenfekvőbb. Ezek a tényezők adódnak mindabból, hogy szemben a szakaszos üzemű gyártással, a folyamatfejlesztés és léptéknövelés, majd a piacra jutás lényegesen rövidebb idő alatt véghez vihető. A gyártás során nagyobb hozamokat lehet elérni, kevesebb anyag vész kárba köszönhetően a folyamatos üzemű gyártás során alkalmazott valós idejű folyamat ellenőrző rendszereknek. Ezek megadják a folyamat stabilitását, ugyanis valós időben jelzik az esetleges negatív változásokat a gyártórendszeren belül, amit rövid időn belül javítani lehet. Ezzel jelentősen megkönnyítve a minőség ellenőrzés és minőség biztosítás munkáját, valamint egyenletesebb termékminőséget biztosít. Ebben kiemelkedő szerepe van a folyamatos üzemű nedves granulálásnak, ugyanis a szilárd halmazállapotú készítmények gyártásának egyik alappillére a granulálás. Ebből adódóan ezen a területen a legkívánatosabb a folyamatos üzemre történő átállás, ugyanis ez a részfolyamat alapvető kihatással van egy-egy készítmény teljes előállítási procedúrájára. Elég gondolni a tablettázás, vagy a kapszulázás folyamatára, amely a szakaszos üzemben jelentős csúszással mehet végbe, ha a granulálás során nem megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező végterméket kaptunk. Szerencsére több gyártó is felismerte már ennek jelentőségét és több fejlesztéssel is előálltak a probléma megoldására. Ahogy az a szakdolgozat megfelelő fejezeteiből ki is derül, a legígéretesebb ilyen fejlesztések az ikercsigás extruderek nedves granulálásra történő alkalmazása terén történtek. A bemutatott tanulmányok, kísérletek, szabadalom és gyártói honlapokon fellelhető információk is megmutatják azt, hogy ez a technika mennyire sokoldalú és praktikus megoldást kínál a folyamatos üzemű nedves granulálási folyamatok elvégzésére. Mindez abban rejlik, hogy az eszköz egyes részeinek a konfigurációja dinamikusan és könnyedén változtathatók az adott termék igényeihez mérten. Itt fontos megemlíteni még azt is, hogy a folyamatos gyártásra jellemző egyszerű és gyors léptéknövelés megoldására is a legjobb megoldásnak bizonyult, ugyanis könnyedén lehet velük mind laborméretű kísérleti mennyiségeket, mind kereskedelmi mennyiségeket előállítani. További fejlesztésekkel és a már elérhető technológiák finomításával és iparba történő integrálásával pedig biztosabbá válhat a betegek folyamatos, és biztos ellátása, amely végső soron az iparág legfőbb célja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mifepriszton és mizoprosztol farmakológiai hatásai és alkalmazása az első trimeszteri terhességmegszakításbanMalamidesz, Kyra Eszter; Halmos, Gábor Miklós; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Vecsernyés, Miklós; Boros-Kósa, Dóra; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszergazdálkodási Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai TanszékA nem kívánt terhesség megszakítása egy jelentős kérdés világszinten. A szakdolgozatomban a gyógyszeres terhességmegszakítás közel minden aspektusát szerettem volna bemutatni, illetve összehasonlítani a műtéti eljárással. A gyógyszeres terhességmegszakításnak két fő hatóanyaga van, melyek a mifepriszton és a mizoprosztol. Ezt a két hatóanyagot kombinálják, mivel a mifepriszton megszakítja a terhességet, illetve érzékenyíti a méhet a prosztaglandinokra. Majd az utána beadott mizoprosztol pedig elősegíti az elhalt magzat kilökődését. A bevett protokoll alapján a mifeprisztont a terhesség legkésőbb 70. napjáig lehet alkalmazni, majd a bevétele után 24-48 órával később a mizoprosztolt kell alkalmazni. A legtöbb európai országban a gyógyszeres terhességmegszakítás az elterjedtebb, mivel ez kevésbé invazív, és nem igényel kórházi ellátást. A diplomamunkámban ennek a két hatóanyagnak a legfontosabb gyógyszerterápiás és szakmai kérdéseit kívántam bemutatni a régebbi és az újabb kutatások és kutatási irányok alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Antibiotikum Stewardship (ASP) hatása az antibiotikum-felhasználásra az intenzív osztályonBeniczky, Zsuzsa Eszter; Fésüs , Adina; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarAz antibiotikum használat, valamint annak nem megfelelő alkalmazása továbbra is nagyméreteket ölt világszerte. Továbbá az egyre jobban terjedő, antibiotikum-terápiával szemben rezisztens patogének megjelenése még sürgetőbbé tette a fenyegetés felismerését és egy tudatos program bevezetését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján az antimikrobiális rezisztencia volt felelős 1.27 millió halálozásért globális szinten 2019-ben. Diplomamunkám célja rámutatni arra, hogy az ASP eszköz lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemben. Kutatásom fő célja volt megvizsgálni azt, hogy milyen hatással volt az ASP az intenzív osztályon ápolt pneumóniás és pneumónia okozta szepszises betegek antibiotikum terápiájára, az antibiotikum expozícióra, illetve a betegség kimenetelére. Továbbá célom volt megvizsgálni az MDR kórokozók előfordulását és azok hatását a betegség kimenetelére az ASP bevezetése előtt és után. Az ITO a szakellátás egyik legfontosabb színtere, hiszen majdnem minden esetben az ide került betegek antibiotikumterápiában részesülnek. Az itt kezelt betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki rezisztens kórokozók általi fertőzés az egészségügyi személyzettel való jelentős érintkezés, továbbá az invazív terápiás eszközök használata következtében. Mindezek okán az ITO fontos területe a megfelelő ASP kialakításának és alkalmazásának. Kutatásunk eredményei szerint, az ASP következtében szignifikánsan növekedett az irányelv adherens antibiotikum terápia, de ez nem vezetett jelentősen jobb klinikai kimenetelhez. Azonban a jövőben a nemzeti ASP részletes kidolgozása, a helyi empirikus antibiotikum-irányelvek tisztázása, valamint a megfelelő infekciókontroll betartása a nozokomiális bakteriális fertőzések csökkentése érdekében javulást eredményezhet a klinikai kimenetelben is.