Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Gyógyszerésztudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 753)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az SGLT-2-gátlók terápiás lehetőségei és molekuláris mechanizmusai doxorubicin-indukálta kardiotoxicitás megelőzésébenKazamér, Csaba; Gyöngyösi, Alexandra; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi KarA doxorubicin (DOX) egy széles körben használt kemoterápiás szer, amely hatékonyan csökkenti a daganatokat. Azonban kardiotoxikus mellékhatásai jelentősen korlátozzák a használatát és veszélyeztetik a betegek túlélését. Így fontos, hogy hatékony kezelési stratégiákat fejlesszünk ki kedvezőtlen kimenetek kockázatának csökkentésére a DOX-kezelésben részesülő betegek körében. A dapagliflozin (DAPA) és az empagliflozin (EMPA), a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) inhibitorai. A közelmúltban kimutatták, hogy csökkenti a szívelégtelenség és a kardiovaszkuláris halálos kockázatát, mind a diabeteses és nem diabeteses betegekben egyaránt. Így célul tűztük ki annak vizsgálatát, vajon ezen farmakonok profilaktikusan adott terápiája DOX kezelésben képes-e a kemoterapeutikum által kiváltott kardiotoxiciát mérsékelni. Munkánk további célja olyan molekuláris mechanizmusok feltérképezése, amelyeken keresztül a DAPA és az EMPA védő hatásokat fejthet ki DOX indukálta kardiotoxicitásban. A kezelés során Sprauge-Dawley patkányok DOX-ot (2,5 mg/kg 6 alkalommal) ip. kaptak. A DAPA/EMPA csoportokat naponta 25 mg/kg (EMPA) és 10 mg/kg (DAPA) adagolásban, a DOX kezelés előtt és alatt, gyomorszondával kezeltük. Több időpontban mértük az állatok vércukorszintjét. A kezelések után EKG-t regisztráltunk, majd a szívet izoláltuk és az alábbi szívfunkciós értékeket vizsgáltuk részletesebben; koronária átáramlás (CF), aorta kiáramlás (AF), aortanyomás (AoP), perctérfogat (CO) és szívfrekvencia (HR). A szívszövetekből meghatároztuk a malondialdehid (MDA) szintjét. A mintákat hisztopatológiai vizsgálatokra is felhasználtuk. Végül Western-blot analízist végeztünk, mely során az autofágia és az apoptózis markereit vizsgáltuk. TUNEL Assay során meghatároztuk az apoptotikus sejtmagok számát a különböző csoportok mintáiban. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a DOX-expozíció bal kamrai diszfunkciót idézett elő. Megnövekedett oxidatív stressz a bal kamrai funkciók károsodásával járt, beleértve az AF-t, az AoP-t és a CO-t a DOX-os állatoknál a kontroll csoportokhoz képest. A DAPA és EMPA kezelés szignifikánsan javította az AF és AoP értékeket a DOX csoporthoz képest, míg a CO értékek közelítettek a kontroll csoport értékeihez. Az SGLT-2-gátlók csökkentették az MDA szintjét, valamint protektív hatásokat mutattak a hisztopatológiai és TUNEL festések esetében is. Különbséget találtunk az éhgyomri vércukorszintben az SGLT-2-inhibitorok kezelése után. Mind a DAPA, mind az EMPA előkezelést követően expressziós változást detektáltunk az autofágiás és az apoptózisos fehérjék esetében a DOX csoportokhoz képest. Az SGLT‑2‑gátlókkal történő előkezelés a DOX csoporthoz viszonyítva a Beclin‑1 expresszió csökkenésével, valamint az LC3B‑II és p62 szintjének emelkedésével befolyásolta az autofágia folyamatát, ami a doxorubicin által kiváltott kóros autofágiás válasz mérséklődésére utal. Eredményeink arra utalnak, hogy a doxorubicin‑indukálta ferroptózis mérséklődése csak a dapagliflozin kezelés mellett volt kimutatható, amelyet a GPX4 fehérje expressziójának növekedése jelez. Azonban további vizsgálatokra van szükség annak magyarázatára, hogy a kardioprotektív hatások hatóanyag- és/vagy csoportszelektivitásból erednek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A citoszkeletális Szeptin7 fehérje és az aktin-tubulin rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata C2C12 sejtvonalonBana, Ágnes Viktória; Szentandrássyné Gönczi, Mónika; Szabó, László; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi KarA citoszkeletális hálózat elemeinek szervezett szerkezete és összehangolt működése kulcsfontosságú szerepet játszik a harántcsíkolt izomzat megfelelő kontraktilis aktivációját kialakító folyamatok szabályozásában. A legutóbb azonosított citoszkeletális GTP-kötő szeptin fehérjék közül a Szeptin7 elengedhetetlen az oligomerek és magasabb rendű struktúrák kialakításában, és ilyen formában számos fehérjekomplexszel lépnek kölcsönhatásba. Munkánk során a Szeptin7 intracelluláris megjelenésének változását tanulmányoztuk a mikrofilamentumok és mikrotubulusok szerveződésének farmakológiai módosítását követően C2C12 miogén sejtvonalon. Vizsgálatainkban latrunculint, kolchicint, paclitaxelt és forchlorfenuront (FCF) alkalmaztunk. MTT és Cyquant assay segítségével meghatároztuk a farmakonok életképességre és sejtosztódásra gyakorolt hatásait. Vizsgáltuk a sejtek differenciációs képességét és migrációját, valamint a citoszkeletális rendszer strukturális megjelenését. A proliferációs kísérletek során a paclitaxel és a kolchicin már 0,1 µM koncentrációban is jelentős sejtszámcsökkenést eredményezett. Az FCF-kezelés dózisfüggő módon befolyásolta a sejtosztódást. A kontroll kultúrákban az aktin és a Szeptin7 szoros kolokalizációt mutatott. Latrunculin hatására a Szeptin7 diffúz megjelenése alakult ki a mioblasztokban. A tubulin polimerizációjának vagy depolimerizációjának gátlása többmagvú sejtkolóniákat eredményezett. A Szeptin7 és a tubulin filamentumok korlátozott átfedést mutattak. Kolchicin alkalmazásakor a mikrotubulusok depolimerizációja gátolta a szeptinek mikrotubulusokhoz való kapcsolódását, míg paclitaxel hatására a Szeptin7 aggregálódott. FCF kezelés hatására a filamentumok megnyúltak és vastagabbá váltak, valamint a sejten belüli lokalizációjuk megváltozott. A differenciáció során kialakuló miotubusok jellegzetes alakja minden egyes farmakológiai kezelés esetében jelentősen megváltozott. A paclitaxel- és kolchicin kezelések megakadályozták a sokmagvú miotubulusok kialakulását, míg latrunculin-kezelés alatt a differenciált sejtek rövidebbek és kevésbé orientáltak voltak. Az FCF kezelés hatására a normál miogenezis program megváltozott, a mioblasztok nagymáretű, elágazó „mega” struktúrákat hoztak létre. A migrációs kísérletek azt mutatták, hogy a mikrotubulus-összeszerelés módosítása jelentős mértékben csökkentette a sejtek mozgását a kolchicinnel, a paclitaxellel és FCF-el kezelt mintákban egyaránt, a kontroll és a latrunculinnal kezelt kultúrákhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fájdalomcsillapító- gyulladáscsökkentő használat szoptatás alatt, és a gyógyszerészi gondozás lehetőségeiGazdag, Bianka; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarSzakdolgozatomban a szoptatás alatti fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő használattal foglalkoztam. Az irodalmi áttekintésben foglalkoztam a szoptatás élettani hátterével, majd a fájdalomcsillapítók-gyulladáscsökkentők mechanizmusaival, farmakokinetikai tulajdonságaival. Az egyes gyógyszerek biztonságossági áttekintéséhez legfőképp az e-lactancia.org oldalon található információkat vettem alapul. A diplomamunka másik felében egy saját készítésű kérdőívet dolgoztam fel, ahol anyukákat, és gyógyszerészeket egyaránt kérdeztem. Kíváncsi voltam, hogy milyen fájdalomtípusokra, milyen gyakran, milyen hatóanyagokat választanak, hol keresnek információt, és összességében milyen tapasztalataik vannak a témában. A szakdolgozat végén levontam a következtetéseket, és összevetettem a kapott válaszokat, az irodalmi adatokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antimikrobiális hatóanyag tartalmú innovatív bukkális tapaszok fejlesztéseKrenyitzky, Sarolta; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Sipos , Éva; Vasvári, Gábor; Gyógyszerésztudományi KarAz utóbbi időben, a közforgalmú gyógyszertárakban előtérbe került a nisztatin tartalmú magisztrális készítmények alkalmazása, a szájüregi fertőzések kezelésében. A nisztatin egy polién típusú gombaellenes hatóanyag, amely hatását azáltal fejti ki, hogy kötődik az ergoszterinhez, ezáltal pórust képezve a gombasejt membránján, így annak pusztulását okozva. A molekulának rossz a vízoldékonysága és biohasznosulása, melyet a széles körben alkalmazott segédanyagokkal, a ciklodextrinekkel lehet javítani. Jelenleg a gyógyszertárban a nisztatin tartalmú készítmények ecsetelő formájában találhatóak meg, melyek alkalmazása nem a legkényelmesebb a betegek számára. A bukkális tapaszok az innovatív gyógyszerformák csoportjába tartozó vékony polimer filmek, melyek alkalmazása kényelmes, a hatóanyag kioldódása ezzel együtt a gyógyszer hatása pedig gyors. Ezekkel növelhető a beteg compliance, a kezelés sikeressége. Kutatómunkánk során célul tűztük ki a nisztatin oldékonyságának, valamint biológiai hasznosulásának növelését hidroxi-propil-béta-ciklodextrinnel (HPBCD). A zárványkomplexek fizikokémiai tulajdonságainak jellemzését, bukkális filmek formulálását és azok tulajdonságainak vizsgálatát. A megfelelő összetételű zárványkomplex arányait fázisoldékonyság vizsgálattal határoztuk meg. A formulált komplexeket méreteloszlásuk és zéta-potenciáljuk alapján jellemeztük, morfológiájukat pedig pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) vizsgáltuk. A bukkális tapaszokat oldószer elpárologtatásos módszerrel állítottuk elő, a formulált filmeket pedig fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján jellemeztük. Összességében elmondható, hogy sikeresen növeltük a nisztatin vízoldékonyságát ciklodextrin alkalmazásával. A formulált zárványkomplexek hidrodinamikus átmérője 449,06±6,75 nm, eloszlásuk monodiszperz, zéta-potenciálja pedig -25,13±1,42 mV. Mindezek mellett, sikeresen formuláltunk polimer alapú bukkális tapaszokat. A komplexek inkorporálása a bukkális tapaszokba nem befolyásolja azok tömegét és vastagságát, azonban a hatóanyag tartalmú filmek szakítószilárdsága szignifikánsan nő, még rugalmassága csökken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Multifunkcionális kozmetikai készítmények technológiai fejlesztéseBoda-Orosz, Dóra; Ujhelyi , Zoltán; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarA szakdolgozat bemutatja, hogy az elmúlt években a bőrápolási szokások jelentősen átalakultak, egyre nagyobb igény mutatkozik az egyszerű, mégis hatékony megoldások iránt. Ennek eredményeként előtérbe kerültek a multifunkcionális kozmetikumok, amelyek egyetlen termékben több bőrápolási hatást képesek biztosítani. A dolgozat rámutat arra, hogy ezek a készítmények nemcsak a felhasználók számára jelentenek idő és költségmegtakarítást, hanem a gyártók oldaláról is hatékonyabb termékfejlesztést tesznek lehetővé. A szakdolgozat részletesen elemezte a leggyakrabban alkalmazott kulcshatóanyagokat mint például a hialuronsav, niacinamid, peptidek, C-vitamin és retinoidok biológiai hatásait és formulázási sajátosságait. A hatóanyagok esetében megállapítható, hogy megfelelő kombinációban szinergikus hatások érhetők el, azonban a többkomponensű rendszerek kémiai és fizikai stabilitása, illetve tolerálhatósága kiemelt kihívást jelent. A dolgozat egyik fontos megállapítása, hogy a multifunkcionális készítmények fejlesztésének kulcsa a hatóanyagok stabilitásának biztosítása, illetve a hatóanyagok bőrbe jutásának elősegítése. Különösen igaz ez az oxidációra és fényre érzékeny molekulák például a C-vitamin esetében, ahol a nem megfelelő formulázás a hatás csökkenéséhez vezethet. Ezeknek a kihívásoknak a kezelésére jelentenek megoldást a korszerű hatóanyag szállító rendszerek. Lehetőséget biztosítanak a kontrollált felszabadulásra, a célzott penetrációra és a hatóanyagok védelmére. Ugyanakkor a nanotechnológiai megoldások alkalmazása gazdasági és biztonsági szempontból is körültekintést igényel. A gyártási költségek, a stabilitási kérdések, valamint a potenciális humán és környezeti kockázatok miatt a fejlesztések során elengedhetetlen a szigorú minőségbiztosítás és a szabályozási megfelelés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Farmakogenomikai alapú gyógyszeradagolásDr. Oláhné Domokos, Zsófia; Ujhelyi, Zoltán; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Nemes, Dániel; Berta, Eszter; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi KarA gyógyszeres terápiában ugyanazon dózis különböző betegekben eltérő expozíciót, hatásosságot és mellékhatás-profilt eredményezhet, ami a klinikai gyakorlatban a „trial-anderror” dózisbeállítás egyik fő oka. A variabilitás fontos meghatározója a gyógyszermetabolizáló enzimek, transzporterek és immunogenetikai markerek öröklött eltérése (pl. CYP450 enzimek, SLCO1B1, HLA). Dolgozatomban azt mutatom be, hogyan fordítható le a farmakogenomikai (PGx) vizsgálati eredmény klinikai dózisdöntéssé, és milyen feltételek mellett érdemes a PGxt a rutin ellátásba integrálni. Strukturált irodalmi áttekintés keretében összefoglalom a reaktív és preemptív tesztelés munkafolyamatát, a genotípus-fenotípus besorolás elveit, valamint a CPIC és a DPWG ajánlásrendszerét. Kiemelt példákon keresztül tárgyalom az onkológiai (DPYD-fluoropirimidinek, UGT1A1-irinotekán, CYP2D6-tamoxifen), kardiológiai (CYP2C19-clopidogrel, CYP2C9/VKORC1-warfarin, SLCO1B1-sztatinok) és pszichiátriai (CYP2C19/CYP2D6-antidepresszánsok) alkalmazásokat, valamint további eseteket (HLAB*57:01-abacavir, TPMT/NUDT15-tiopurinok, CYP3A5-takrolimus). A PGx-alapú terápiaválasztás és dózismódosítás csökkentheti a súlyos toxicitást és a hatástalanságot, különösen szűk terápiás indexű gyógyszereknél, ahol a terápiás gyógyszerszint-monitorozás (TDM) is kiegészítheti a döntést. A bevezetéshez standardizált riportálás, elektronikus döntéstámogatás, adatvédelmi és költséghatékonysági szempontok kezelése, valamint rugalmas dózisformákat biztosító gyógyszertechnológiai megoldások (több hatáserősség, kontrollált leadás, 3D nyomtatás) szükségesek.Tétel Embargó alatt Kakaópor alapú gyerekeknek szánt rágótabletta fejlesztéseDósa, Annamária; Dr. Arany, Petra; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Dr. Fenyvesi, Ferenc; Dr. Nemes, Dániel; Gyógyszerésztudományi KarNapjainkban a forgalomban lévő készítmények jelentős részét eredetileg felnőttek számára fejlesztették ki, ezért sokszor kihívást jelent a gyermekek kezelésénél. Sok esetben szükség van dózismódosításra vagy a rossz íz elfedésére, hogy elfogadottabb legyenek a készítmények. Ezeknek hiánya csökkentheti a terápiás együttműködést és a kezelés hatékonyságát a gyermekeknél. A kezeléseknél vagy éppen egy új gyógyszer kifejlesztésénél figyelembe kell venni a testtömeget, a nyelési, rágási képességeket valamint az ízérzékelést is. Manapság egyre nagyobb az igény a személyre szabható, könnyen adagolható és organoleptikailag elfogadható készítmények iránt, amelyre a korszerű gyógyszertechnológiai megoldások, például a 3D nyomtatást, mint új lehetőséget kínál. A kutatásom célja egy innovatív, gyermekek számára is könnyen elfogadható gyógyszerhordozó rendszer fejlesztése volt, amely akár lehetővé teszi a hatóanyagok személyre szabott adagolását is. A munkám során egy kakaó alapú polimer szálat állítottam elő, amely alkalmas 3D nyomtatási technológiában történő felhasználásra. A szál előállítása forró olvadékos extrudálással (Hot-Melt Extrusion, HME) történt. Az így kapott filament megfelelő mechanikai szilárdságot, hőstabilitást és nyomtathatóságot mutatott, lehetővé téve rágótabletta formájú gyógyszerkészítmények előállítását. A gyártás során standardizáltuk a 3D nyomtatáshoz szükséges 1,75 mm-es átmérőt, amellyel szabad szemmel vizsgálva sima felületű szálakat kaptunk. Vizsgáltuk még DSC készülékkel, amelynél megállapítottuk, hogy az előállított polimer szálak nem homogén amorf rendszerek, hanem többfázisú struktúrát alkotnak. Vizsgálatot végeztünk még Malvern Morphology 4 készülékkel, amellyel area és körkörösség vizsgálatokat végeztünk. Elmondható, hogy az eredmények polidiszperz rendszerre utalnak, ami akár a nem megfelelő mintahomogenizálás következménye is lehet, így kutatócsoportunk további tervei között szerepel a megfelelő mintaelőkészítés optimalizálása. A körkörösségi eloszlás alapján a részecskék jelentős része 0,7-0,95 magas körkörösségi értékkel rendelkezik, ami közel izotróp, lekerekített morfológiára utal. A kutatómunkám jelenlegi szakaszában a preformulációs vizsgálatok elvégzését kiviteleztük, de terveink között szerepel még további vizsgálatok elvégzése, továbbá a kapott filamenttel textúra analízis elvégzése. A technológia előnye, hogy a dózis, a forma, a méret és akár az íz is egyedileg módosítható, így különösen alkalmas pediátriai alkalmazásra, ahol a beteg-együttműködés kulcsfontosságú. Az eredmények igazolják, hogy a csokoládé alapú extrudált szál ígéretes lehet a személyre szabott gyógyszergyártás és a 3D nyomtatott, gyermekbarát gyógyszerformák fejlesztésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ciklodextrin polimerek: új lehetőségek a génterápiábanDajka, Virág; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Siposné Fehér, Pálma Eszter; Kovács, Tamás; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetA mai terápiákban egyre szélesebb körben alkalmazott RNS-molekulák intracelluláris térbe történő szállítása kihívást jelent. Ennek megoldására számos hordozórendszer áll rendelkezésre, amelyek leggyakrabban liposzóma vagy polimer alapúak. A ciklodextrinek széles körben alkalmazott segédanyagok a gyógyászatban, hiszen növelik a lipofil molekulák oldhatóságát, de fontos tulajdonságuk az is, hogy polimer származékaik képesek makromolekulák hordozására. A pályamunkám témája, illetve a kutatásunk célja a kationos kvaterner-ammónium-béta-ciklodextrin polimer (Q-polimer) és a polietilénimin (P-polimer) siRNS és mRNS hordozóképességének vizsgálata és összehasonlítása volt. A vizsgált polimerek citotoxicitását MTT módszerrel teszteltük. Ezt követően különböző nitrogén/foszfát arányokkal (NP) poliplexeket formuláltunk, amelyek főbb fizikai és kémiai tulajdonságait dinamikus fényszórási mérésekkel (DLS) és zéta potenciáljuk meghatározásával vizsgáltuk. A molekulák közötti kölcsönhatást gélelektroforézissel vizsgáltuk. A poliplexek sejten belüli internalizációját és intracelluláris hatásait konfokális és fluoreszcens mikroszkópiával, valamint áramlási citometriával elemeztük. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Q-polimer alacsonyabb toxicitással rendelkezik a P-polimerhez képest. Ez a molekula hatékonyan kötötte mind az siRNS-t, mind az mRNS-t, és sikeresen bejuttatta azokat a citoplazmába. Ugyanakkor, a P-polimerrel végzett kísérleti eredmények eltérő internalizációt mutattak. A poliplexek intracelluláris hatásait vizsgálva megfigyelhető, hogy a ciklodextrin polimer alkalmasabb lehet gén, illetve fehérje expresszióra, mint géncsendesítésre. Összefoglalva, a Q-polimer sikeresen alkalmazható ciklodextrin polimer alapú RNS-szállító rendszerekben, és stabil alapot nyújthat új ciklodextrin polimerek fejlesztéséhez, különösen az mRNS szállítás területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orexin receptor antagonisták az insomnia kezelésébenAntal, Gabriella; Fésüs, Adina; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi KarAz alvás az emberi élet alapvető biológiai szükséglete. Modern társadalmunkban azonban egyre gyakoribb probléma az álmatlanság, vagyis az insomnia, amely az életminőség romlásához, fáradtsághoz, kognitív zavarokhoz és számos testi betegséghez vezethet. Az insomnia definíció szerint az alvás mennyiségi vagy minőségi zavara, amely nappali funkcióromlással jár. A világ népességének körülbelül 10–15%-a szenved krónikus insomniában, és ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a lakosság mintegy 60%-a tapasztal alvásproblémákat, mégis csak kis százalékuk fordul orvoshoz. Hajlamosító tényezői között szerepel a női nem, a hormonális változások, az idős kor, a stressz, valamint a különböző testi és pszichés betegségek. Az insomnia patomechanizmusát az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős idegrendszeri hálózatok egyensúlyának felborulása jellemzi. A pszichés feszültség, a cirkadián ritmus zavara és a fokozott ébrenléti aktivitás mind hozzájárulnak a tartós álmatlansághoz. Az ébrenlétet az orexin, noradrenalin és hisztamin, míg az alvást a GABA, adenozin és melatonin közvetíti. A jelenleg alkalmazott kezelések között megtalálhatók a benzodiazepinek, Z-szerek, melatonin, antihisztaminok és antidepresszánsok, azonban ezek gyakran mellékhatásokat, toleranciát vagy függőséget okoznak, illetve megzavarják az alvás természetes szerkezetét. Az alvás-ébrenlét egyensúlyának központi szabályozója az orexin rendszer, amely az ébrenlét fenntartásáért felelős. Az orexin-A és -B neuropeptidek az OX1R és OX2R receptorokon keresztül serkentik az ébrenlétet, így ezek gátlása logikus célponttá vált az insomnia kezelésében. Ezen az elven alapulnak az új hatásmechanizmusú orexin receptor antagonisták, amelyek blokkolják az éberséget fenntartó idegpályákat, miközben megőrzik az alvás fiziológiás mintázatát. A kettős orexin receptor antagonisták (DORA), mint a suvorexant, lemborexant és daridorexant, mind az OX1R, mind az OX2R receptorokat gátolják. Ezek a szerek hatékonyan csökkentik az elalvási időt és javítják az alvás fenntartását, miközben kevésbé okoznak nappali álmosságot és nem vezetnek fizikai függőséghez. A jövőben további ígéretes molekulák, például a seltorexant (szelektív OX2R-gátló) és a vornorexant fejlesztése is zajlik, amelyek újabb terápiás lehetőségeket kínálhatnak és a jövőben akár más betegségek, mint az Alzheimer-kór, depresszió kezelésében is hatásosak lehetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fontosabb kemoterápiás szerek (Doxorubicin és a Trastuzumab) kardiovaszkuláris mellékhatásai (kardiotoxicitás) és ezek megelőzéseSzilvási, Kristóf; Lekli, István; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Szabó, Erzsébet; Varga, Balázs; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA daganatos megbetegedések incidencia arányának növekedése és a terápiás lehetőségek fejlődése következtében a betegek túlélési rátája jelentős mértékben javult az elmúlt pár évtizedekben. Emelett a hosszabb túléléssel azonban, egyre nagyobb figyelmet kívánnak az onkológiai kezelések hosszú távú mellékhatásai, különösen tekintettel a kardiovaszkuláris szövődményekre nézve. A kemoterápia és a célzott biológiai terápiák által kiváltott kardiotoxicitás ma már a kardio-onkológia egy központi kérdésének számít, mert a szívkárosodás nemcsak az onkológiai páciensek életminőséget ronthatja, hanem a hosszú távú túlélésüket is befolyásolhatja. Dolgozatomban két kiemelt jelentőségű daganatellenes szer, a doxorubicin és a trastuzumab kardiotoxikus mellékhatásait vizsgáltam, (különös tekintettel a pathomechanizmusokra, a klinikai megjelenésekre, valamint a megelőzési és monitorozási lehetőségekre). A doxorubicin, mint antraciklin típusú citotoxikus szer, dózisfüggő, strukturális jellegű szívkárosodást okozhat, mely hátterében oxidatív stressz, topoizomeráz-IIβ gátlás, mitokondriális diszfunkció és apoptózis állhatnak fenn. A károsodás gyakran kumulatív, és akut esetben irreverzibilis szívelégtelenséghez is vezethet (dózis függő krónikus kardiotoxicitás). A trastuzumab (egy HER2-receptor gátló monoklonális antitest), elsősorban funkcionális balkamra-diszfunkciót idéz elő (LV dys.), amely sok esetben reverzibilis, de antraciklinekkel kombinálva ezen szer jelentősen fokozhatja a kardiotoxicitás kockázatát. Az eltérő hatásmechanizmusuk ellenére egy közös jellemzőjük, hogy a szívizomsejtek adaptív és túlélési folyamatait egyszerre befolyásolják. A dolgozat részletesen bemutatja a kardiotoxicitásnak nagy skálájú klinikai spektrumát az aszimptomatikus ejekciós frakció-csökkenéstől a már manifesztálódott szívelégtelenségig, és ismerteti a modern diagnosztikai eszközöket, mint az echokardiográfia, a globális longitudinális strain (GLS) vizsgálat, a kardiális biomarkerek és a cardiac magnetic resonance (CMR). Prevenció és kezelés témakörén belül tárgyalásra kerülnek egyes farmakológiai beavatkozások (mint az ACE-gátlók, béta-blokkolók, dexrazoxán), a dózismódosítások megvalósíthatóságai, és a HFA-ICOS kockázatbecslő rendszer prevenciós szerepe a személyre szabott monitorozási stratégiák létrehozásában. A kemoterápia-indukálta kardiotoxicitás egy multidiszciplináris megközelítést igényel, melyben az onkológiai hatékonyság és a kardiovaszkuláris biztonság fenntartásának egyensúlya kulcsfontosságú tényezők. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy a korszerű kardio-onkológiai szemléletek felhasználásával a daganatellenes kezelés eredményessége mellett a kardiotoxicitás kockázata is hatékonyan csökkenthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekkori akut limfoid leukémia kezelése a klinikai gyakorlatbanVeres, Dominik; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Petrás, Miklós; Szabó, Erzsébet; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékAz akut limfoid leukémia (ALL) a gyermekkorban fellépő daganatos megbetegedések mintegy 25%-át teszi ki, így a leggyakrabban előforduló malignitásnak tekinthető ezen populációban. Az elmúlt évek széleskörű terápiás és diagnosztikai előrelépései a betegség gyógyulási arányát közel 90%-ra terjesztették a pediátriai esetek körében, így egy viszonylag eredményesen kezelhető kórképnek tekinthető. Az ellátás kombinált kemoterápia alapú, azonban kiegészülhet célzott terápiás szerekkel, őssejt-transzplantációval, radioterápia, valamint immunterápia alkalmazásával, figyelembe véve az egyénre jellemző, korszerűen diagnosztizált molekuláris háttéret, valamint immunfenotípust. Hazánkban az ALLIC-BFM 2022 nemzetközi terápiás protokoll van érvényben, így ezen irányelvek alapján igyekeztem szakszerű áttekintést nyújtani az ALL gyógyítását illetően. Diplomamunkám célja az említett kezelési stratégiák ismertetése, különös tekintettel a gyakorlati megvalósításra és az esetlegesen fellépő kihívásokra összpontosítva. Az alábbi témák megértéséhez azonban elengedhetetlen a betegség patofiziológiájának és genetikai hátterének az ismerete, így további célom volt ezen összefüggések szemléltetése az olvasók számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pajzsmirigy működése és terápiás lehetőségeiNagy, Kristóf; Rusznyák, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kajtár, Richárd; Berta , Eszter; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Klinikai Alapismeretek TanszékA diplomamunka egy irodalmi összefoglaló a pajzsmirigy működéséről és a túl- és alulműködés lehetséges terápiás megoldásairól. Első körben részletesen bemutatom a szerv működését és a pajzsmirigyhormonok homeosztázisát. Ezt követően ismertetem az aktuálisan elérhető gyógyszereket, a gyógyszeres terápiás lehetőségeket, illetve a terápiák felépítését. A diplomamunka végén új, kutatás alatt álló gyógyszerjelölteket mutatok be. Dolgozatomban elsősorban kémiai gyógyszerhatóanyagok szerepelnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nostoc fajok metabolit-variabilitása és alkalmazásának lehetőségeiWeinémer, Cecília Judit; Dr. Riba , Milán; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Dr. Bak, István; Dr. Garda, Tamás; Gyógyszerésztudományi Kar; Természettudományi és Technológiai KarA kutatás során a Nostoc fajok bioaktív metabolit variabilitását vizsgáltuk. Izoláltuk a természetből begyűjtött száraz mintákat és létrehoztuk a vizsgálandó „szárazanyag bankot”. Az első módszer célja a Sinapis alba növényre gyakorolt hatás vizsgálata volt. A modellrendszeren keresztül megállapítható egyes fajok növekedésre gyakorolt hatása a növények tömegének vizsgálatán keresztül. Szárazanyag kivonási, magsterilezési és a Sinapis alba növekedésére alkalmas nevelőrendszer készítési módszereket alkalmaztunk. A cianobaktérium kivonatokkal kezelt mustárnövények tömegét mértük egészben, hajtásra és gyökérre bontva. A csíranövények közül 4 mintánál az egész növény tömege több, mint 30%-kal meghaladta a kontroll növény tömegét. 16 mintánál tömeg csökkenést figyeltünk meg, ebből 8 mintánál ez meghaladta a 40%-ot. A második vizsgálati módszernél a keletkezett növények összes fehérjetartalmát vizsgáltuk, a növényekből tömegarányosan fehérjekivonatot készítettünk Schlereth módszerrel, melyeknek koncentrációját fotometriásan, Bradford reagenssel meghatároztuk, ismert koncentrációjú BSA standardhoz viszonyítva. Öt mintánál a fehérjetartalom magasabb volt a kontroll mintákhoz képest. Ezek közül egynél a kontrollhoz képest négyszeres koncentrációt mértünk. Egy esetben a kontrol növények fehérjetartalmának átlagához képest 51% fehérje tartalmat mértünk, ez nagyon csökkent mennyiség. Az átlagtól jelentősen eltérő fehérjetartalmú minták esetében az előző vizsgálatban is kontrolltól eltérő eredményt mutattak. A harmadik vizsgálatnál poliakrilamid gélelektroforézis-sel, Laemmli módszerrel vizsgáltuk a fehérjekivonatok proteáz enzim aktivitását. A savas és lúgos inkubálás után a gélek festése CommassieBlue festékkel történt. Az aktivitás géleket a GelAnalyzer 23.1.1. programmal kiértékeltük. Csökkent proteáz enzim aktivitást láttunk néhány kezelt mintánál. Több kezelésnél a kontrollhoz képest több proteáz enzimet, főként savas proteázokat is tudtunk azonosítani. Ezeknél a növények tömege és összfehérje tartalma eltérőképpen alakult. A megfigyelések arra utalnak, hogy ezek a sejtvonalak valamilyen enzim működést befolyásoló vegyületeket termelhetnek, melyeket a jövőben analitikai módszerekkel kiegészítve szeretnénk tovább vizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A GLP-1 receptor agonisták szerepe a PCOS terápiájábanIstván, Fanni; Fésüs, Adina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Siposné Fehér, Pálma Eszter; Lekli, István; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékKorunk egyik leggyakoribb – elsősorban reproduktív korú nőket érintő – endokrin-anyagcsere zavara a PCOS. A szindróma komplex, a meddőség egyik fő vezető okán túlmenően fokozott kockázatot jelenthet a metabolikus szindróma kialakulásának veszélye. Továbbá, egy olyan jelentős közegészségügyi probléma, mely a fizikai állapot mellett a mentális jólétre is kihathat. A PCOS feltérképezésének és patofiziológiai megértésének célja a megfelelő terápiás célpontok felderítése. Nem gyógyítható betegség, de különböző életmódbeli változtatásokkal és gyógyszeres kezelésekkel a tünetek javíthatók, az életminőség növelhető. Ilyen terápiás célpontként szolgálhatnak a GLP-1 receptor agonisták. Ezek a hatóanyagok jelenleg nincsenek indikációban PCOS-ben történő alkalmazásukat tekintve, mintegy off-label megoldásként jöhetnek számításba. Az elmúlt néhány évben azonban irányelvek születtek azzal kapcsolatban, hogyan is lehetne őket bevonni a PCOS terápiájába. A PCOS-ben szenvedő nők jelentős hányada elhízott, és maga az obesitas megléte is tovább ront a szindróma állapotán, további szövődmények kialakulásához vezethet, mint a meddőség, a dyslipidaemia, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy cardiovascularis kimenetelű problémák. A testsúly csökkentésén túlmenően azonban tapasztalhatóak voltak, olyan pozitív irányú változások, mint az androgénszint csökkenése, a menstruációs ciklus szabályosságának rendeződése, vagy a termékenység javulása. Továbbá a GLP-1 receptor agonisták glükózanyagcserére gyakorolt hatásából adódóan segítettek az inzulinrezisztencia mérséklésében, a prediabetes kialakulásának megelőzésében. Metforminnal összevetve több kutatásban hasonlónak, vagy jobbnak bizonyultak. A legfőbb felvetés azonban a metformin kombinációban történő alkalmazása, például liraglutiddal vagy exenatiddal, hiszen hatásuk kiegészülhet, pozitívabb változásokat eredményezve. Vannak azonban bizonyos kérdőjelek, kritériumok a GLP-1 analóg hatóanyagok alkalmazását tekintve. A PCOS egy élethosszig fennálló kórállapot, kezelése hosszú távú. Ezt figyelembe véve mérlegelni kell az előny-kockázat kérdéskörét, az alkalmazott dózisok és adagolási rendjük kapcsán. Az érintett nőket mindenképpen szűrni kell kórelőzményeik alapján olyan betegségre mint a hasnyálmirigy gyulladás. Másik oldalról nézve, ha csak bizonyos ideig történő monoterápiás alkalmazásuk mellett döntünk, akkor megéri-e a felhasználásuk, tudva azt, hogy megvonásukat követően hónapok elteltével a kezelés előtti állapotok, mint például a menstruációs zavarok visszatérnek, vagy a testsúly újra gyarapodása következik be. Fel kell vetni annak a lehetőségét is, hogy a GLP-1 receptor agonisták szövődmények kialakulásának megelőzéseként szolgáljanak, vagy – az eddig lefektetett irányelveknél maradva – továbbra is a már kialakult metabolikus szindróma állapota legyen kitétel a terápiába történő bevonásuknak. Összességben tehát mindenképpen számottevő előnyökkel járhat a GLP-1 receptor agonisták indikációjának ezen bővítése, megfelelő beépítésük és használatuk azonban további vizsgálatokat igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A NAGYKUNSÁGI GYÓGYFÜRDŐKBEN VÉGZETT GYÓGYÍTÓI TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSANagy, János; Vecsernyés, Miklós Imre; Szabó, Attila; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Szűcs, Zsolt; Kiss-Papp, Boglárka; Gyógyszerésztudományi KarMunkámban feldolgoztam a Nagykunság termálvizeinek összetételét, és az ehhez kapcsolódó kezelési lehetőségeket. Ezt történeti és kulturális alapokon keresztül közelítettem meg, mivel a közösségi fürdőzést nem csak a tisztálkodás és a vizek gyógyhatásai miatt, hanem közösségépítő és formáló kulturális hatása miatt is igénybe veszik az emberek. Ezután egy rövid, de átfogó képet szerettem volna bemutatni a mozgásszervi megbetegedésekről, illetve ezen megbetegedések balneológiás és fizioterápiás kezeléséről. A szakdolgozatom második felében a reumatológiai panaszokkal rendelkező betegeket céloztam meg, ezen csoporton belül is azokat, akik nagykunsági fürdőkben veszik igénybe a balneológiai és reumatológiai gyógykezeléseket. Nagyságrendileg az emberek 1/3-ának van mozgásszervi rendellenessége, ezért fontos a betegségek kezelése, ezen terápiák szerint is. A kérdőívemben a fő kérdés, amire a választ kerestem, hogy mennyire fontosak, illetve hasznosak az ilyen típusú kezelések a gyógyszeres és a mozgásterápia mellett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Probiotikumok szerepe és hatása a mikrobiomraKónya , Beatrix; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarAz utóbbi évtizedekben a mikrobiom egyre nagyobb érdeklődésre tesz szert a kutatói közösségben és ezzel összefüggésben a probiotikumok szerepe is egyre nő. Sok mikroorganizmus él a testünkben, akik segítenek az egészséges életműködéseink fenntartásában. A mikrobióta ezeknek a mikroorganizmusoknak az összességét jelenti, a mikrobiom, pedig a mikrobiótát és környezetét foglalja magába. A főbb testrészeken, mint a szájüregben, fülben, légutakban, orrüregben, bőrön és a hüvelyben is összehangolt működés szükséges ahhoz, hogy az egyensúly fennmaradjon. A bélmikrobiom, pedig kiemelt jelentőséget kap, ugyanis az itt történő változások az egész testre kifejthetik hatásukat, a kutatások többségének is fő témája. A felnőttek bélrendszerében található baktériumok főként két törzsbe sorolhatóak: Bacteroideteshez és a Firmicuteshez. Fontos szerepük van például az immunrendszer erősítésében, a patogénekkel szembeni védelemben, egyes vitaminok, elsődleges és másodlagos metabolitok termelésében és a normál agyfunkciókhoz is hozzájárulhatnak. Az egyensúly felborulása pedig diszbiózist okoz, elszaporodnak a patogén mikroorganizmusok, amely állapotot kezelnünk kell, hiszen szerepe lehet ennek a változásnak az autoimmunbetegségek, allergia, daganatos elváltozások és akár mentális problémák kialakulásában is. Készítettem egy rövid, néhány kérdésből álló kérdőívet, hogy képet kapjak arról, hogy az emberek mit tudnak a probiotikumokról és mennyire helyesek az információik, hiszen ez napjainkban talán az egyik legelterjedtebb készítménnyé vált. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adagolva egészségügyi előnyökkel járnak a gazdaszervezet számára. Leggyakrabban alkalmazott probiotikumok közé a Bifidobacterium- és Lactobacillus-fajok tartoznak, illetve a Saccharomyces boulardii-t is fontos megemlíteni. A probiotikumok a következő fertőzésekben, illetve esetekben bizonyultak hatásosnak: antibiotikum okozta hasmenés, baktériumok és vírus okozta hasmenés, utazók hasmenése, mind a kezelés, mind pedig a megelőzésben, illetve a Helicobacter pylori- kezelés mellékhatásainak mérséklésében volt eddig sikeres a használatuk Jótékony hatásukat vizsgálták IBS-ben és gyulladásos bélbetegségekben, mint a colitis ulcerosa és Crohn-betegség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teljesítményfokozók előnyeinek és kockázatainak bemutatásaPéhli, Patrik; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Haimhoffer, Ádám; Szűcs, Zsolt; Gyógyszerésztudományi KarA teljesítményfokozók használata, napjainkban egyre nagyobb teret hódít. A hagyományos táplálékkiegészítők mellett megjelentek a különböző edzésformák, illetve gyógyszeres terápiák. Szakdolgozatom célja ezen módszerek, illetve készítmények bemutatása, rövid- és hosszútávú mellékhatásaik ismertetése a felhasználók számára. Bemutatásra kerülnek a különféle táplálékiegészítők melyek, mindenki számára elérhetők különböző boltok, illetve webshopok kínálatában. Fontosnak tartottam ezen szerek hatásainak és mellékhatásainak ismertetését, mivel gyakran ezek használata előtt a felhasználó nem tájékozódik elég alaposan. Dolgozatomban szintén bemutatásra kerülnek a különféle gyógyszeres és kémiai teljesítményfokozók, melyek hatékonysága jóval nagyobb, mint bármely táplálékiegészítőnek. Ám ez a hatásosság jelentősen veszélyesebb és nagyobb mennyiségű mellékhatással jár. A dolgozatom zárásaként az általam készített kérdőív kiértékelésének eredményeit ismertetem. A kapott válaszok megmutatták a mai fiatalság hozzáállását a teljesítményfokozókhoz. A válaszok hitelessége megkérdőjelezhető, mivel a kitöltés anonim módon történt, ennek ellenére én hiszem, hogy mindenki őszintén, legjobb belátása szerint töltötte ki.Tétel Szabadon hozzáférhető A hajas fejbőr kezeléseSzabó, Réka Anna; Siposné Fehér, Pálma; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarA korpa, a seborrheás dermatitis és a hajhullás rengeteg embert érintő kórképek világszerte, de a megfelelő terápia megválasztásával a tünetek jelentősen mérsékelhetők. A hajas fejbőr jelentős szerepet játszik a hőszabályozásban, az immunrendszer működésében, illetve az UV- és patogének elleni védelemben. Egyik legfontosabb része a pilosebaceous egység, amely a hajtüszőből, faggyúmirigyből és a szőrmerevítő izomból tevődik össze. A haj növekedésére egy ciklikus folyamat, amelynek zavarai könnyen vezethet a hajsűrűség csökkenéséhez. A korpát a seborrheás dermatitis enyhébb formájaként szokták jellemezni, de mindkettő kialakulásában fontos szerepet játszik a Malasszezia gombák túlzott elszaporodása és a faggyúmirigyek túlműködése. Leggyakoribb tüneteik a fejbőr túlzott hámlása, a viszketés és a seborrheás dermatits esetében a bőr gyulladása. Mindkettő terápiájában alkalmaznak hámlasztó és gombaellenes hatóanyagokat, az antifungális szerek közül a legelterjedtebb a ketokonazol. A gyulladás csökkentésére kortikosztiszteroidokat és calcineurin-inhibitorokat alkalmaznak. A hajhullás különböző típusai eltérő patomechanizmussal rendelkeznek, azonban közös bennük, hogy a hajszálak elvesztésével jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Az androgén alopecia esetében a hajhullást többek között a dihidrotesztoszteron megnövekedett szintje okozza, ezért a terápiában gyakran szerepelnek az antiandrogén hatóanyagok és az androgén receptor antagonisták. Az alopecia areata egy autoimmun betegség, így a kezelésében azok a készítmények bizonyultak hatékonynak, amelyek az immunrendszer működését csökkentik, mint a kortikoszteroidok vagy a Janus-kináz inhibitorok. A fejbőr vérellátásának növelése is segít megfékezni a hajhullást és elősegíteni a hajnövekedést. A minoxidil, a koffein és a botulinum toxin más-más hatásmechanizmussal rendelkeznek, de közös bennük, hogy értágító hatásuknak köszönhetően növelik a fejbőr tápanyagellátását. A hatóanyagokat kombinációban is alkalmazzák, ami növelheti hatékonyságukat (például minoxidil és finaszterid).A hajas fejbőr kezelése gyógynövény alternatívák is léteznek, mint például a rozmaring vagy a teafa kivonatot tartalmazó olajok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A migrén ismertetése és kezelése az alternatív módszerektől a célzott biológiai terápiákigGergely, Kitti; Lekli , István; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Nemes, Dániel; Kajtár, Richárd; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékA diplomamunkám témája a migrén, mint neurológiai betegség ismertetése, gyógyszeres és alternatív terápiás lehetőségekkel történő kezelése. A migrén az egyik leggyakoribb életminőséget rontó betegség, mely legnagyobb arányban a reproduktív korban lévő hölgyeket érinti. A migrént az International Headache Society az elsődleges fejfájások közé sorolja. Leggyakoribb típusa az aura nélküli migrén. A fejfájást legtöbbször fény- és hangérzékenység mellett hányinger vagy hányás kíséri. Az aurás migrén esetén a fejfájást megelőző aura leggyakrabban látászavar formájában jelenik meg. Kiváltó okai lehetnek hormonális változások, időjárás-változás, böjtölés, kevés folyadékbevitel, valamint genetikai tényezők is szerepet vállalhatnak a migrén kialakulásában. A migrén pontos patomechanizmusa nem teljesen ismert, de a kutatások alapján a trigeminovaszkuláris rendszer aktiválódása tekinthető a folyamat felelősének. Számos neurogén gyulladást keltő mediátor szabadul fel, melyek modulálják a nociceptív jelátvitelt, valamint értágulatot kialakítva növelik a koponyaűri nyomást. Közülük a CGRP, illetve receptora kiemelten fontos, mivel a célzott antitest terápiás készítmények, valamint a sublingualisan alkalmazható gepantok ezen struktúrákat célozzák meg. A migrén gyógyszeres terápiája elkülöníthető profilaktikus és akut kezelésekre. A migrén akut kezelésére szolgáló hatóanyagok között elsőként választandó szerek a triptánok, melyek vasoconstrictor hatásukkal csökkentik az értágulatot. A nem gyógyszeres kezelések is hatásosak lehetnek, mint például az akupunktúra vagy gyógynövények fogyasztása. Abban az esetben, ha a próbált kezelések egyike sem ért el megfelelő terápiás célt a műtét lehetősége is fennáll. Kérdőív segítségével végzett kutatás során felmérésre került a fejfájásban szenvedők állapota. A kérdések kiterjednek az életkorra, a nemek megoszlására, a migrénes rohamok időtartamára és gyakoriságára, a betegek életvitelére és egészségi állapotára, valamint a fejfájást kísérő tünetekre és a fájdalom jellegére. A kutatásban felmérésre került továbbá a terápiás lehetőségek alkalmazása, valamint hatásossága. A kutatásban 140 kitöltő vett részt, akik javarészt migrénben szenvednek, viszont minden fejfájásban szenvedő személy kitölthette. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fejfájás leginkább a fiatalkorú, azon belül a szellemi tevékenységet folytató nőket érinti, valamint az, hogy a fájdalom nagymértékben rontja az életminőséget. Fájdalomcsillapításra inkább a vény nélküli készítményeket részesítik előnyben, viszont hatékonyságot tekintve a vényköteles készítmények bizonyultak jobbnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szteroid tartalmú magisztrális popsikenőcsök alkalmazásának feltérképezéseKiss, Lizett; Arany, Petra; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi KarA szteroid tartalmú magisztrális popsikenőcsök alkalmazása előszeretettel használt számos bőrgyógyászati kórkép kezelésében, ugyanakkor sok szempontból vitatottak. Kutatásom célja a gyermekeknél használt szteroid tartalmú, kifejezetten popsikenőcsként alkalmazott készítmények használatának feltérképezése volt kérdőíves felmérés segítségével. A vizsgálat során elemzésre kerültek a demográfiai háttérváltozók, ismeretek és attitűdök a szteroidtartalmú kenőcsökről, az alkalmazási gyakorlatok, a betegek tapasztalatai és a kezelés hatékonysága. Az eredmények nagy különbséget mutatnak a terápiás gyakorlatban, szteroidokkal szembeni bizalomban és a kenőcsök preferenciájában. Vizsgálatom rávilágítást biztosít arra is, hogy a magisztrális készítmények szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen a gyermekgyógyászatban, alkalmazásuk körül azonban számos kérdés merül fel, amelyek multidiszciplináris megközelítést igényelnek. A kutatás célja nem csupán a jelenleg alkalmazott protokollok feltárása, hanem a jövőbeli irányelvek megalapozása is a nemzetközi irányelvek és szakirodalmi adatok alapján, mely nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a szülők számára is hasznos információkkal szolgálhat. A szteroidos popsikenőcsök biztonságosságával kapcsolatos bizonytalanság és megosztottság rámutat a gyógyszerészek kiemelt szerepére, akik könnyen elérhető egészségügyi szakemberként hiteles, szakmailag megalapozott információt nyújtanak a szülők számára. A megfelelő tanácsadás (különösen az adagolásra, az alkalmazás időtartamára, a helyes használatra és a lehetséges mellékhatásokra vonatkozóan) hozzájárulhat a félelmek csökkentéséhez és a tévhitek eloszlatásához. Ezáltal a gyógyszerész elősegíti a tudatos, biztonságos gyógyszerhasználatot és erősíti a szülők bizalmát a terápiás döntések során.