A groteszk regény főhőse egy naiv fiatalember, aki ismerkedési kudarcai, tragikomikus, abszurd kalandjai ellenére végsőkig kitart az ideális nő megszerzésének elve mellett. Az ámokfutássá terebélyesedő nőkeresés helyszínéül a kilencvenes évek Budapestjének kultikus szórakozóhelyei, koncertjei szolgálnak: az Almássy téri, FMK-s, Picasso Point-os, Ráckertes, Zöld Pardonos, frankhegyi bulik, táncházak és technopartik, pesti és vidéki fesztiválok, Quimby-, Másfél-, Korai Öröm-koncertek, diákszigeti, tabáni, kapolcsi és EFOTT-rendezvények elevenednek meg a szemünk előtt, így a könyv a nőkeresés nehézségeinek bemutatásán túl egy elmúló kornak is emléket állít. A romantikus-cinikus, lírai-obszcén regényt egy különleges Függelék egészíti ki, amely az ismerkedés egyedülálló (ál)tudományos elméletével kísérletezik: szemezési és csókolózási egyenletek, leszólítási- és bulihangulat-diagrammok, alkoholfaktorok, nőkövetési térképek és pontozási skálák, randevútipológiák, táblázatok rendszere vezet az egyre tovább indázó ismerkedési ideálegyenlet felé. A könyv tehát az ismerkedés örökzöld témáját dolgozza fel, de teljesen egyedülálló megvilágításban. Mindazoknak szól, akik emlékeznek még egy lassan feledésbe merülő bulikorszakra, és arra, milyen nehéz megtalálni a nagy Őt. Végre egy regény, amely igazi mélyvízbe rántja az olvasót. Beregi Tamás a hetvenes évek hajnalán született. Az ELTE bölcsészkarán diplomázott művészettörténetből. A bulizás és a női telefonszámok iránti végzetes szenvedélye a kilencvenes évek derekán hatalmasodott el rajta. Szabadúszó újságíró, eddig három regénye jelent meg álnéven: Lendhorni küldetés (1996), A torony (1998), Boszorkányszombat (1999). Beregi Tamás a hetvenes évek hajnalán született. Az ELTE bölcsészkarán diplomázott művészettörténetből. A bulizás és a női telefonszámok iránti végzetes szenvedélye a kilencvenes évek derekán hatalmasodott el rajta. Szabadúszó újságíró, eddig három regénye jelent meg álnéven: Lendhorni küldetés (1996), A torony (1998), Boszorkányszombat (1999).