Az egyetemi hallgatók életmódbeli szokásainak komplex vizsgálata

Abstract

A fiatal felnőttkor kiemelten meghatározó életszakasz, mely során az életmódbeli szokások és viselkedési minták hosszú távon rögzülnek. Az egyetemi évek alatt a hallgatók számos kihívással szembesülnek, többek között rendszertelen időbeosztással, fokozott stresszel, anyagi korlátokkal, valamint az egészségtelen, gyors étkezési lehetőségek elérhetőségével. Napjainkban a mentális problémák gyakoribbá válása, a fizikai inaktivitás növekedése, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás háttérbe szorulása egyaránt jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek, különösen a fiatalok körében. A dolgozat célja az egyetemi hallgatók életmódbeli szokásainak átfogó vizsgálata, különös tekintettel a mentális jóllétre, a fizikai aktivitásra és a táplálkozási szokásokra. A primer kutatás kérdőív segítségével valósult meg, online formában, kényelmi és hólabda módszerrel (n=257). A felmérésben validált kérdőíveket alkalmaztam, kiegészítve ezeket saját kérdésekkel. A mentális állapot mérésére az Észlelt Stressz Kérdőívet (PSS-14), a WHO Jóllét Indexét (WHO-5) használtam. A fizikai aktivitás során a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív (International Physical Activity Questionnaire - IPAQ) rövidített változata is beépítésre került, kiegészítve a sportolási szokásokra, motivációra és akadályokra vonatkozó kérdésekkel. A táplálkozási szokások feltérképezéséhez a REAP-S (Rapid Eating Assessment for Participants – Shortened Version), a Mini-EAT (Eating Assessment Tool), és a Food Frequency Questionnaire (FFQ) jelentette az alapot. A nők szignifikánsan magasabb stressz-szintről és alacsonyabb jóllétről számoltak be. A korrelációs vizsgálat alapján a stressz-szint és a jóllét között erős negatív kapcsolat mutatkozott, ami azt jelzi, hogy a magasabb stressz-szint alacsonyabb jólléttel jár együtt. A fizikai aktivitás és a jóllét között gyenge pozitív kapcsolat figyelhető meg, vagyis a fizikai aktivitás magasabb szintje magasabb jólléttel társul. Egyes életmódbeli változók (gyakoribb sportolás, magasabb fizikai aktivitás, megfelelő mennyiségű alvás) alacsonyabb stressz-szintet eredményeznek. A hallgatók táplálkozásában megjelennek az egészséges élelmiszerek, és az egészséges táplálkozással kapcsolatos alapelvek betartása, ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az egyetemi mindennapok (időbeosztás, vizsgák, órarend) megnehezítik a rendszeres és egészséges étkezést.