Gémtelepek felmérése és védelme Biharugra térségében

Abstract

Az utóbbi évtizedekben éghajlatunk megváltozni látszik: hevesebb esőzések és melegebb, aszályosabb nyarak figyelhetőek meg. Érdekelt, hogy a vízimadarak állománya a fent említett viszonyok függvényében hogyan változik. Mintaterületül a Biharugra környéki halastavakat és két ősmocsár területét választottam és figyeltem a gémállomány és a velük egy kolóniában költő egyéb fajok változását 2000-2010 között a hőmérséklet és a csapadék függvényében. A batla folyamán csak egyszer költött a térségben, így esetében nem tudtam konzekvenciáimat levonni. A bakcsó és az üstökösgém túl kismértékű állományváltozása, illetve a nem folyamatos fészkelés következtében nem tudtam érzékenységüket figyelni a hőmérséklet- és csapadék változására. Ezen fajok érzékenységének megállapítása további vizsgálatokat igényel. A kárókatona állományváltozását szintén nem vizsgáltam, mivel állománya a megfelelő engedélyek beszerzése után gyéríthető. A fokozottan védett kis kárókatona esteében megállapítottam, hogy a meleg, aszályos áprilisi időjárás kedvező hatással van az egyedszám alakulására. A kis kócsag esetében ugyancsak nem tudtam egyértelmű következtetéseket levonni, de valószínűsíthető, hogy a sok csapadék pozitívan befolyásolja az állomány alakulását. Nagy kócsag esetében a hőmérséklet-növekedés hatására nőtt a fészkelő párok száma. Kanalasgémnél megállapítottam, hogy a megnövekedett csapadék mennyisége pozitívan hat az állomány nagyságára.