A dolgozat alapjául egy hideg aptációs projekt szolgált, mely során egy automatizált sebességváltó kapott egy pneumatikus kapcsolótornyot a korábbi hidraulikus torony helyett. A kapcsolótorony adaptációja során, alacsony hőmérsékleten tapasztalható, másodikból első fokozatba történő kapcsolási hiba okának feltárása során nyilvánvalóvá vált, hogy a kapcsolás azért nem megy végbe, mert a második pontban fellépő erő nagyobb, mint amit a kapcsoló automatika ki képes fejteni a hideg környezetben biztosított minimális nyomáson. Jelen dolgozatomban ennek az erőnek a nagyságát vizsgálom, ami a második pontot adja és a számolt eredményeket hasonlítom össze a mérési eredményekkel. Belátható, hogy a hibát első sorban az új kapcsolótorony alacsony kapcsolóereje okozta, melyre részben megoldást jelentett a kapcsolótorony légkamráinak felcserélése. Növelhető a kielégítő kapcsolás valószínűsége a kapcsoló erő igény csökkentésével, ami a kapcsoló gyűrű foghegyezési szögének csökkentésével érhető el. A mérési eredmények áttekintésekor bizonyos mértékű eltérés figyelhető meg a méréssel meghatározott, és a számított értékek között. Ezek a kapcsolószerkezet veszteségeiből eredeztethetőek.