Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról

Abstract

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.