határon átnyúló víztartó rétegek vízkészletmegosztására vonatkozó nemzetközi szokásjogi elvek és nemzetközi vitarendezési mechanizmusok

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBazánth, Barbara
dc.contributor.authorMordivoglia, Clio
dc.contributor.authorSulyok, Katalin
dc.date.accessioned2021-06-30T06:20:33Z
dc.date.available2021-06-30T06:20:33Z
dc.date.issued2018-07-07
dc.description.abstractOur paper aims at analyzing the current stance of public international law concerning the utilization and management of transboundary aquifers. 97% of the Earth’s drinking-water supplies are locked up in aquifers placing the question in the spotlight as to, which ways States should utilize and apportion them in a manner consistent with public international law? The paper argues that bilateral and regional agreements ensure most effectively States’ mutual cooperation regarding transboundary aquifers, and they are also essential in providing for clear dispute resolution mechanisms. The paper addresses the obligations of States under international law and examines the efficiency of the possible international dispute resolution methods regarding international water conflicts. The paper also provides an overview of all existing bi- and multilateral aquifer agreements and draws some comparative remarks.en
dc.description.abstractAz elmúlt fél évszázad során a felszín alatti ivóvízkészletek váltak az emberiség alapvető ivóvízforrásává, mivel globális készleteinknek 97%-a mára víztartó rétegekben rejlik. A felszín alatti vízkészletek jelentőségét növeli, hogy a felszíni vizek gyakran olyan mértékben szennyezettek, hogy alkalmatlanok emberi fogyasztásra, szemben a felszín alatti vizekkel, amelyek jobb minőségűek, és szinte kezelés nélkül alkalmasak ivóvíznek. Azonban a felszín alatti vizek a túlhasználat következtében folyamatosan fogynak, újratöltődési rátájuk pedig irreverzibilis módon csökken. A vízkészletek túlzott kiaknázása világszerte államközi, illetve államon belüli konfliktusok forrásává vált, elegendő itt az Izrael és Palesztina közötti vízkonfliktusra, vagy a bolíviai „vízháborúra” utalni. Ráadásul a nemzetközi jognak a felszín alatti vizek tekintetében nemcsak a túlhasználatot kell megelőznie, hanem azok minőségének megőrzése is kiemelt szempont.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationPro Futuro, Évf. 8 szám 1 (2018) , 23-48
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/1/4537
dc.identifier.eissn2063-2754
dc.identifier.issn2063-1987
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleProfuturo
dc.identifier.jtitlePro Futuro
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319527en
dc.identifier.volume8
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/4537
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerPro Futuro
dc.subjectfelszín alatti víztartó rétegekhu
dc.subjectvízmegosztáshu
dc.subjectnemzetközi szokásjoghu
dc.subjectregionális megállapodásokhu
dc.subjectvitarendezési mechanizmusokhu
dc.subjecttransboundary aquifersen
dc.subjectinternational (common) lawen
dc.subjectinternational dispute resolution methodsen
dc.subjectaquifer agreementsen
dc.subjectregional agreementsen
dc.titlehatáron átnyúló víztartó rétegek vízkészletmegosztására vonatkozó nemzetközi szokásjogi elvek és nemzetközi vitarendezési mechanizmusokhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
348.11 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Pro Futuro (DE-jornals)