Van az amerikai gengszterfilm, amiben a puha fényében üldögélve jóságos öregként tetszeleg a keresztapa (aki valójában egy hidegvérű mészáros). Van az angol gengszterfilm, amiben a ravasz szélhámosok a fél várost átverik, mire ügyesen rátenyerelnek a szajréra (és igazából az anyjukat is eladnák egy pennyért). És van az olasz, dokumentarista szinten nyers Gomorra, ami túl közel készült Nápoly valóságához ahhoz, hogy megszépítse azt a kegyetlenséget és kilátástalanságot, amit a szervezett bűnözés hív életre. Tanulság, boldog vég, szép remények? Felejtsd el! Ez a világ, nem az a világ.