A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá válása, illetve talajaink állapotának folyamatos romlása megkérdőjelezi a hagyományos talajművelési eljárás, a forgatásos alapművelés okszerűségét a mai mezőgazdasági gyakorlatban. Nagyobb mennyiséget kell jobb minőségben előállítaniuk, nagyobb befektetési költséggel bizonytalanabb termesztési és gazdasági környezetben. Ez a problémakör olyan komplex, a talaj állapotát szem előtt tartó megoldást igényel, amely hosszútávon növeli a termés mennyiségét, minőségét és biztonságát. A kísérlet során három, a talaj vízbefogadó és -megtartó képessége szempontjából releváns alapművelési módot és különböző nitrogén dózisokat hasonlítottam össze a termésmennyiség és annak minőségének szempontjából. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük. Vizsgálataink során célunk volt, hogy olyan összefüggéseket igazoljunk, melyek alkalmasak a kukoricatermesztés hatékonyabbá tételére, annak optimalizálására, és ezáltal a magasabb termésátlag és termésbiztonság megteremtésére.