A disszertáció alapvető célkitűzése, hogy feltérképezze Hajdúböszörmény szegregátumait, vagyis azokat a főként külső városrészeket, amelyekben az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. Kutatásunk előzményeiként azok a helyi vizsgálatok említhetők meg, amelyek az egészségügyi és szociális-jövedelmi helyzet, illetve bűnözés területén mérték fel a társadalmi kirekesztettség által leginkább érintett csoportokat és városrészeket. A kutatás során felhasznált módszerek közül ki kell emelnünk azokat az empirikus vizsgálatokat, amelyek alapját prominens személyek körében elvégzett interjús vizsgálat képezte. A több tucatnyi megkérdezett úgy lett kiválasztva, hogy pontos képet kaphassunk a település minden egyes szegregátumáról, szociális, oktatási, ingatlanpiaci szempontból egyaránt. A szegregátumok ingatlanpiaci viszonyait az önkormányzattól kapott háttéranyagok feldolgozásával egészítettük ki. Mindezeket a Nagy-Bocskai-kert, illetve a Lorántffy-kert terepbejáráson alapuló részletes ingatlanfelmérése teszi még teljesebbé. A primer adatgyűjtés mellett szekunder adatfeldolgozást is végeztünk. A demográfiai, gazdasági, szociális és egyéb adatok összegyűjtésére felhasznált források közül külön ki kell emelnünk a TeIR és a KSH T–Star adatbázisait, valamint a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által átadott adato¬kat és dokumentumokat. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy Hajdúböszörmény sajátos térszerkezeti pozíciója és településmorfológiai adottságai jelentősen elősegítik a szegregációs folyamatok beindulását és fennmaradását, az utóbbi évek-évtizedek kedvezőtlen, főként a legszegényebb rétegeket rosszul érintő gazdasági-társadalmi változásai pedig fel is erősítették azokat. Az interjúkból sokszínű kép rajzolódik ki a helyi társadalom szemében a vizsgált területen a szegregációs folyamatokról, amely a helyi underclass népességet illeti, melyben a cigányok aránya számottevő. A legtöbb esetben érzékelhető volt a gyakorlatilag évszázados múltra visszatekintő „cigány-paraszt” szembenállás máig is érvényesülő, sőt, bizonyos értelemben felerősödő hatása. A rejtett vagy éppen nyílt konfliktust az eltérő életmódból eredő eltérő térhasználat váltja ki. Összességében tehát kijelenthető, hogy az élet- és boldogulási feltételek valóban igen szoros összefüggésben állnak az egyes városrészek elhelyezkedésével, az általuk biztosított lakhatási lehetőségekkel. A szőlőskertek társadalmi szerkezete nagyon sok kedvezőtlen vonást mutat, és determinálja a problémák újratermelődését, a feszültségek fokozódását. A térbeli és társadalmi szegregáció jegyei tehát már hosszabb ideje szemmel láthatóak, és a jelenlegi feltételek mellett további erősödésük prognosztizálható. A basic objective of the dissertation is to map the segregated parts of Hajdúböszörmény, i.e. those, mainly outer city parts in which the proportion of the population with low social status exceeds 40%. As the direct preliminaries of our research, we must mention those surveys which, on the basis of different aspects (especially health and social and income positions, and also crime), assessed the groups and city parts most affected by social segregation. Among the methods used during the survey we have to mention those empirical researches that were based on an interview session made with prominent persons. The many dozens of interviewees were selected in a way that we got a precise picture of each segregated area of the settlement, both from social, educational and real estate market aspects. The descriptions illustrating the real estate market conditions of the segregated parts were complemented by the processing of background materials received from the municipal self-government. These were made even more complete by the in-depth real estate survey built on walking the so-called Nagy-Bocskai-kert (Great Bocskai Garden) and the Lorántffy-kert (Lorántffy Garden). In addition to primary data collection we of course processed secondary data too during our work. From among the sources used for the collection of demographic, eco¬nomic and other data, we have to mention the databases of the systems called TeIR (National Spatial Development and Planning Information System) and the so-called T–Star databases of the Hungarian Central Statistical Office, also the different data sources and documents provided for us by the municipality of Hajdúböszörmény. During the survey it was evidently proved that the peculiar spatial structural position and the settlement morphological features of Hajdúböszörmény significantly contribute to the start and persistence of the segregation processes, and also that the unfavourable socio-eco¬nomic changes of the least years or decades, having a negative impact on the poorest layers, have amplified these processes. The findings of the interviews reveal a rather varied picture of how the local society sees the integration and segregation processes of the Gipsies, especially as regards the reasons for that and the possible solutions. In most cases we could feel the still alive, in fact, in certain sense intensifying “Gipsy–peasant’ opposition that has a century of tradition. The hidden or even open conflict is created by the different spatial uses coming from the different lifestyles. On the whole we can say then that the conditions of living and getting ahead do correlate strongly with the location of the respective city parts and the conditions of living provided by them. The social structure of the vine gardens shows a lot of unfavourable features and determines the recreation of the problems and the intensifying of the tensions. The signs of spatial and social segregation have been clearly visible for a longer time and the present conditions forecast their further worsening.