A második világháború után az Egyesült Államok számára rendkívül fontos volt Iránnal a jó kapcsolat fenntartása. Az iráni uralkodó együttműködött Washingtonnal, miközben a népét elnyomta és nyugati mintára alakította ki az életvételt, ami az iszlám síita hagyományokkal ellentétes volt. Ennek következtében 1978-ban kirobbant a forradalom, ami után elmenekült a sah és ezzel megváltozott a két ország közti viszony is. Miután számos alkalommal szemben állt Irán az USA-val, így Washington szankciós politikát folytatott Teheránnal szemben, ami előidézett egy külpolitikai paradigmaváltást. Tehát az amerikai vezetés nemzetbiztonságának védelme és a nemzetközi béke fenntartásának érdekében beavatkozik az azokat fenyegető országokban. A magyar külügy és ajtó élénk figyelemmel követte az eseményeket és álláspontját a szovjet iránymutatás alapján alakította ki, hiszen a kommunista blokk része volt.