Dolgozatomban néhány termesztési tényező hatásával foglalkozom, melyek befolyással vannak a talaj víz-és tápanyagkészletére, valamint a termés mennyiségére és minőségére. Az egyik vizsgált tényező az állománysűrűség. Az optimális tőszám kialakítása nem igényel többlet ráfordítást, viszont egy jól beállított növényállomány sűrűség képes csökkenteni az aszálykárok hatását. A másik vizsgált elem a vetésváltás. Az elmúlt évtizedekben nagyon leegyszerűsödött a termesztett kultúrnövények diverzitása. Négy növény (kukorica, búza, repce, napraforgó) foglalja el a vetésterületek közel 90%-át. A kukorica sokszor kerül önmaga után 2-3-szor is. Már ennyi is elég ahhoz, hogy érezhetőek legyenek a negatív hatásai. A vetésváltás, a tőszám és a tápanyagellátás hatását vizsgáltam kukoricában két kísérleti év eredményei alapján. A kísérletben kétféle vetésváltásban (mono,-bikultúra), háromféle tőszámot(60,- 72.5,-85 ezer) és háromféle tápanyagszintet(kontroll, N120+PK, N240+PK) alkalmaztunk, majd az ebből kapott eredményeket értékeltem.