A Kádár-korszakban számos filmművészeti alkotás született, melyek közül jónéhány fogalmazott meg bújtatott kritikát a szocializmus rendszere ellen. A korszak filmszatírái közül néhány ezt burkoltan, néhány pedig kevésébé burkoltan tette. Dolgozatom célja a filmek szórakoztató funkciója mellett a másodlagos jelentésréteg feltárása volt, rávilágítani a könnyed köntösbe bújtatott mélyebb gondolatokra. Habár ezek az alkotások döntő többségben nem hoztak változást, mégis érdekes korrajz állítható fel segítségükkel a 20. század második felének magyarországi viszonyairól. Segítségükkel megismerhetőek olyan problémák, jelenségek, melyek mára talán a feledés homályába vesztek, vagy olyanok, amelyek máig jelen vannak. A filmszatírák amellett hogy szórakoztatnak, tanítanak és közelebbről vizsgálva reflektálnak a múlt és a jelen viszonyaira.