Véráramfertőzésből származó Candida albicans izolátumok érzékenységi profiljának feltérképezése a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Nagyerdei Campus-án

Abstract

A gombás fertőzések és halálesetek számának évről évre történő növekedése egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberi egészségre. A humán szervezetre káros gombafajok közül, a Candida fajok által okozott fertőzések bizonyulnak a leggyakrabban előfordulónak. Évente körülbelül másfél millió ember szenved Candida véráramfertőzéstől (BSI) vagy invazív candidiasistól (IC), melynek halálozási rátája közel 65%. Járványtani kutatások összefüggésbe hozták az orvosi eszközök, például a beültetett érrendszeri katéterek jelenlétét a Candida BSI (candidaemia) és IC kialakulásával. A beültetett eszközökön kialakuló biofilmek rendkívül nehezen távolíthatók el, ellenállnak a hagyományos antifungális kezeléseknek, ezáltal a morbiditási és mortalitási arány is igen magas, mely tulajdonságok a biofilmmel kapcsolatos fertőzéseket komoly klinikai kihívássá teszi. A diplomamunkám során tizenkilenc BSI-ből izolált Candida albicans minimális gátló koncentrációját (MIC) határoztam meg planktonikus sejtek esetében amphotericin B (AMB), fluconazol (FLU) és három echinocandin, az anidulafungin (ANI), a micafungin (MICA), és a caspofungin (CAS) tekintetében. A mikrodilúcióval kapott érzékenységi adatokat az E-teszttel és a korongdiffúzióval kapott eredményekkel hasonlítottam össze FLU esetében. Emellett kísérletes munkámat kiegészítettem az izolátumok biofilmképző képességét meghatározó kristályibolya-assayvel, valamint ezen biofilmek metabolikus aktivitását és érzékenységét meghatározó XTT-assayvel. Mivel az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a gombaellenes szerekkel szembeni rezisztencia a Candida fajok vonatkozásában, ezáltal egyre nagyobb jelentőséggel bír az izolátumok érzékenységi tesztelése, amelyek a megfelelő gyógyszeres terápia beállításában játszanak fontos szerepet.