A dolgozat a helyi adók elméleti megítélésének és a gyakorlati tapasztalatoknak a párhuzamba állításával igyekszik átfogó képet festeni a helyi adózás és az önkormányzatiság fogalma közötti kapcsolatról. A történeti fejlődésen és a modern demokratikus államok gyakorlatán keresztül először is a helyi adózás fogalmai kerülnek megfogalmazásra. Ezek közül kiemelendőek az önkormányzatok bevételi struktúrái, a helyi adózás alapelvei, modelljei és a helyi adók típusai. A különböző elméletek párhuzamba állításával a helyi adózásra vonatkozó általános szabályok és folyamatok kerülnek megfogalmazásra. A hivatkozott adatok megvizsgálásával megfigyelhető az is, hogy ezen elméletek a gyakorlatot abban az esetben is jelentősen befolyásolják, ha a képviselő testületek figyelmen kívül hagyják őket. Ezt követően az elméleti kérdések megvilágításában kerül ismertetésre a magyar jogfejlődés és a jelenlegi hazai szabályozás is. A történeti rész kezdőpontja a rendszerváltás. Ettől kedve kerül bemutatásra a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény megalkotása, majd ezt követően az adott keretek kitöltésére vonatkozó gyakorlat alakulása. Ebben az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységének bemutatásán túl ismertetésre kerül a megyei közigazgatási hivatalok, a bíróságok és az Alkotmánybíróság gyakorlata is. A helyi adók általános szabályai (helyi adók alanyai, bevezetése, az adó alóli törvényi mentességek) után a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény struktúráját követve elemzem az egyes helyi adónemeket. Bemutatásra kerül az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, a vállalkozók kommunális adója és a hely iparűzési adó, különös tekintettel a bennük rejlő lehetőségek elemzésére. A helyi adókkal kapcsolatos tényállítások alátámasztására és az elméletek igazolására egy közepes lakosságszámú település, Nádudvar Város Önkormányzatának helyi adórendeleteinek és zárszámadásainak számadatait használom fel. A folyamatok értelmezésének elősegítése végett az adatokat grafikonok szemléltetik.