Napjainkban számos olyan jogintézménnyel találkozhatunk, amely képes az addigi tulajdoni helyzetünk megváltoztatására. Egyik ilyen lehet a kisajátítás, melynek keretében a kisajátításra jogosult fél megszerzi a kisajátított ingatlan tulajdonjogát, kártalanítás ellenében. Azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évek alatt jelentősen megnövekedett a kisajátítással érintett ingatlanok száma. Kutatásom fő témája azért lett a kisajátítás, mert egyetemi tanulmányaim során a polgári jog állt hozzám legközelebb, ezen belül különös tekintettel a tulajdonjog védelme és korlátozásának kérdésköre, ezért ebben a jogágban szeretnék elmélyülni. Az évek folyamán felismertem, hogy szinte minden élethelyzetünket szabályozza a polgári jog. Megismerve a számos jogintézményt, késztetést éreztem arra, hogy minél inkább elmélyüljek tanulmányaimban, továbbá úgy gondolom, hogy ez a jogterület önmagára hagyott, mellyel foglalkozni érdemes. Számos olyan történetet hallottam, olvastam, melyekben a kisajátítást elszenvedő személyek méltánytalannak érezték azt a döntést, melyet az illetékes hatóság hozott, ingatlanuk tulajdonjogának elvonásával kapcsolatban. Dolgozatom egyik célja a kisajátítás jogintézményének bemutatása, szabályozásának vizsgálata, figyelmet fordítva az alkotmányjogi viszonylatokra, eljárásjogi rendelkezésekre, azon hiányosságokra, amelyek a jogalkalmazás során felmerülnek, valamint átfogó kép nyújtása a kisajátítási eljárás valós helyzetéről. Munkámban való elmélyülés során bírósági határozatokat feldolgoztam annak érdekében, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet kaphassak a kisajátítás gyakorlati helyzetéről, valamint azon problémákról, amelyek a gyakorlatban legtöbbször előfordulnak. Kutatásaim során azt a következtetést vontam le, hogy a kisajátítás folyamán olyan visszatérő, rendszeres problémák merülnek fel, melyek utalhatnak a szabályozás anyagi jogi hiányosságaira. Fontosnak tartottam párhuzamot találni a kisajátítás, mint a tulajdonjog legsúlyosabb közjogi korlátja és az Alaptörvényben biztosított tulajdonvédelem között, valamint törekedtem annak feltárására, miként lehet az egyén és a közérdek egyensúlyát megtalálni, annak érdekében, hogy minél igazságosabb döntés születhessen a kisajátítás során. Ezt a gondolatmenetet tükrözi dolgozatom felépítése, melynek főbb pontjaiban bemutatom a tulajdonjog megszilárdulásának kialakulását, annak Alkotmányba való belefoglalását. Rá kívánok világítani arra, hogy mely elvek mentén illeszkedik be jogrendszerünkbe a kisajátítás jogintézménye.