A különböző országok, régiók, kulturális közösségek, szocio-demográfiai rétegek jelenleg - és még feltehetőleg jó ideig - nem azonos mértékben részesülnek azokból a forradalmi jelentőségű új lehetőségekből, amelyeket a világháló nyújt a társadalmi-kulturális kommunikáció egészére nézve. Világjelenség, hogy a kulturális-etnikai hovatartozás gyakran törésvonalat jelent az internet-hozzáférésben és -használatban, ugyanakkor nagy a szerepe a sokszor emlegetett "digitális szakadék" létrejöttében, az "információgazdaság" és "információs szegénység" közti különbség kialakulásában is.Magyarországon a "hálózatosodás", az internet-jártasság terjedése még általában is korai szakaszában van, és ennek megfelelően az új diszciplína, az internetkutatás is csak most van kialakulóban, ám máris nagy jelentőségű és érdekes eredményeket tud felmutatni.A jelen kötet szerzője kisebbségkutató, szociológus, egykori kisebbségi honlapszerkesztő, aki a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek és a világháló kapcsolatának tudományos vizsgálatára vállalkozott egy olyan határterületen, amely az információs társadalom szociológiája és a kisebbségkutatás határterületén helyezkedik el. Kötete, amely egy 2002-2003-ban végzett vizsgálat eredményeit taglalja, kettős célt követ: egyfelől áttekinti a magyarországi információs társadalom fejlődésének mutatóit nemzetközi viszonylatban, másrészt az utóbbi évtizedben kialakult hazai kisebbség- éa médiapolitikai környezetet vizsgálja, Külön fejezet foglaljt össze az internet használatának jellemzőit a 13 honos nemzeti és etnikai kisebbség körében, és összehasonlítja az adatokat országos, regionális adatokkal. Az eredményekből az is kirajzolódik, miként érintik a hazai kisebbségeket az informatikai marginalizáció megelőzésésre tett kísérletek.Újszerű a hazai kisebbségekkel kapcsolatos online internetes tartalomszolgáltatás kéréseinek elemzése. Mivel a magyar tartalmakon kívül a szerző áttekintette az angol, a német, a francia nyelvű honlapok vonatkozó anyagait is, akárcsak a hazai kisebbségek anyanyelvén megszólaló webhelyeket, mindezekről külön-külön, igen adatgazdag fejezetekben ad számot. Hasonlóképpen érdekes téma, hogyan alakítja a helyzetet a kisebbségi érdekképviseletek üzemeltetőkként és szolgálatókként való megjelenése az interneten, ami az utóbbi két-három év jellegzetes fejleménye.A zárófejezet részletes ismertetést ad a kutatás módszereiről. A vizsgálat eredményei, megállapításai mentén kirajzolódnak a további teendők, a kisebbségi esélyegyenlőség érdekében teendő lépések stratégiája.A kötetet bőséges bibliográfia és többnyelvű nyomtatott és online irodalomjegyzék egészíti ki, amely egyben támpontokat ad a további kutatásokhoz is.