A dolgozat azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a tér Samuel Beckett néhány drámájának filmadaptációiban. Az adaptációkat, intermedialitást és magát a színházi teret érintő rövid elméleti áttekintés után külön fejezetben foglalkozik az Endgame (Végjáték/A játszma vége) két, televízió számára készült adaptációjával, majd a Happy Days (Ó, azok a szép napok!), a Play (Játék), a Rough for Theatre I (Színműtöredék I) és az Act Without Words I (Némajáték I) egy-egy adaptációját vizsgálja.