A lengyel Szolidaritás Szakszervezet történeti fejlődését elemzem az első fejezetben. Foglalkozom a Gomulka-korszakkal ,a giereki válságkezeléssel és az ebből kifejlődő lengyel ellenzéki mozgalommal. A második részben elemzem a magyar pártsajtó reakcióit, továbbá a marginális hazai ellenzék elszakadását a marxizmustól, majd a magyar szamizdat kezdeteit és ennek csúcsát, a Beszélőt. Végül foglalkozom az ellenzék Nyugat-képével, illetve a szereplők visszaemlékezéseit idézem.