Manapság már szinte lehetetlen elképzelni az életet internet vagy más digitális technológiák nélkül. A szakdolgozatom a magyar háztarások és egyének digitális szokásait dolgozza fel 2019-től egészen 2023-ig. Fontosnak tartottam a szorosan hozzá kapcsolódó információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának felmérését is, amely sok új lehetőségeket teremt, ugyanakkor kihívásokkal is jár a hozzáférési egyenlőtlenségek és digitális szakadék leküzdésében. Az eszközhasználati minták és a digitális szakadék részletes felbecsülése különböző demográfiai tényezők alapján, mint a lakóhely vagy az életkor hozzájárulhat a digitális hálózat olyan kialakításához, amely a hátrányosabb helyzetű csoportokat is jobban kiszolgálja. Sor került a világjárvány és az infláció gazdasági hatásainak a megfigyelésére is, amelyek erősen befolyásolták az online vásárlásokat. Az elemzések rávilágítanak arra, hogy a magyar lakosság milyen mértékben és hogyan alkalmazkodott a IKT eszközökhöz és a digitális szolgáltatásokhoz a mindennapi létben. A Power BI eszközeivel történő adatvizualizálás megkönnyíti a trendek és változások értelmezését, ami elősegítheti a digitális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos rugalmas és megalapozott döntéshozatalt. Az adat tisztítás a Python programnyelv és a Pandas könyvtár alkalmazásával történt. Elemzéseimben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat táblázatait használtam, amik több tekintetben is hasznosak voltak. Ezek a források megbízható és pontos adatokat szolgáltatnak a magyar és európai statisztikákról. A KSH adatbázisa részletes és átfogó képet adott a magyar háztartások digitális szokásairól, az Eurostat táblái pedig lehetővé tették a magyar adatok európai viszonylatba helyezését, így a hazai eredmények összehasonlíthatók más uniós országokéval.