Az elmúlt évtizedek során Magyarország meghatározó kertészeti termékévé vált a paprika, amit sokan hungarikumnak tulajdonítanak. A magyar zöldségtermesztés egyik meghatározó növénye, különösen igaz ez a hajtatott és fűszerpaprikát illetően. A főbb zöldségek közzé kell még sorolni a paradicsomot, uborkát, vöröshagymát, csemegekukoricát, fejes káposztát, zöldborsót. Természeti adottságaink rendelkezésre állnak ahhoz, hogy nem csak a hazai fogyasztást biztosítsuk, hanem nemzetközi piacokon is jelen legyünk. Zöldségtermesztés az országban 79-80 ezer hektár területen folyik, melyből 6-7 ezer hektár fedett felület. Az éves termelés 1300-1600 ezer tonna között változik. Az ágazat bruttó termelési értéke 170-180 Mrd Ft, ami a mezőgazdaság bruttó kibocsátásának a 7-7,5 százalékát adja. Az hazai zöldségfogyasztás 90-100 kg/fő/év. (I5) A zöldségnövények szerves részét képezik a mindennapi életünknek, amit az utóbbi néhány évben divattá vált egészséges életmódra való törekvés csak tovább erősített. Ezen növényeknek a termesztése nem könnyű feladat, ugyanis a fogyasztók egységes minőségben, kiszerelésben, frissen kívánják megvásárolni azt az év minden napján. A fogyasztói igények kielégítésére a hagyományostól eltérő termesztési technológiákat lehet alkalmazni. Mivel a kereslet koncentrálódik az eddigi termesztési technológiák nem képesek ezeket az igényeket kielégíteni, ami egyre kiszolgáltatóbb helyzetbe sodorja a hagyományos termesztési technológiákat alkalmazó gazdaságokat. A mai termesztési gyakorlatban megkülönböztetünk hajtatásos technológiát, ami fűtött vagy fűtetlen fóliás-üvegházas berendezésekben valósul meg ezen kívül fóliás termesztést, szabadföldi korai és ipari célokra való termelést. A piaci trendek azt mutatják, hogy előtérbe kerültek a hajtatásos technológiák, melyek segítségével homogénebb árut lehet előállítani, alacsonyabb önköltségen, ami mindenképpen azt indokolja, hogy Magyarországon is korszerűbb technológiák segítségével kell a fogyasztók igényeit kielégíteni.