A szakdolgozatom elkészítését egy kutatási munka előzte meg, melyet a sugárzó felületfűtések témakörében végeztem. Egy kétszintes, átlagos családi ház különböző fűtési rendszereinek energetikai összehasonlítását végeztem el. 3 verziót vizsgáltam: • Padló-, fal- és mennyezetfűtéssel körbe „szigeteltem”, hőszigetelés nincs a külső falon, 5 és 10 cm a padlón és a mennyezeten, • Ugyanezzel a hőszigeteléssel radiátoros fűtést méreteztem a házba, • Akkora hőszigetelést terveztem, hogy a hőveszteség azonos legyen a felületfűtéses házéval, a fűtést radiátorokkal oldottam meg. A fűtési energiafogyasztást, fűtési energiaigényt és a beépített energiát (magába foglalja az adott anyag kitermelésével, formára gyártásával, szállításával, felszerelésével, karbantartásával és megsemmisítésével járó összes energiát) vettem figyelembe az összehasonlítások során. A dolgozatot folytattam szakdolgozatként, amiben felhasználtam a tanulmányban kapott információkat. Egy könnyűszerkezetes óvoda fűtési rendszerét terveztem meg. Hőleadóként mennyezet- és padlófűtést választottam. Mennyezetfűtést oda terveztem, ahol hűteni is szükséges, így megoldva mind anyagilag, mint komfort szempontjából a legkézenfekvőbb kérdést, padlófűtést pedig az egyéb, hűtést nem igénylő helyiségekbe. A mennyezetfűtés 40/33 °C lépcsőfokkal, a padlófűtés pedig 35/28 °C lépcsőfokkal működik méretezési állapotban. Hőleadóként hőszivattyút méreteztem a minél zöldebb működés érdekében, valamint mérnöki szempontból is megfelelő hőtermelő az épület esetében. A tervezési részfeladat befejezte után a tanulmányban (a szakdolgozat első felében) alkalmazott Kollmar-képletek egyikét elővettem. Kiszámoltam, hogy azokon a felületeken, ahol sugárzó felületfűtés van, mennyi a hőveszteség a szerkezeten kifelé, a leadott hő mekkora hányada megy veszteségbe. Mivel a világunk vezető főszempontja az anyagi kérdések, megvizsgáltam, hogy ez a veszteség mennyi pénzbe kerül, ha villamos energiával, és ha földgázzal állítjuk elő a fűtési melegvizet.