Az énkép fejlődéslélektani gyökerei

Abstract

A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a gyermekként észlelt szülői bevonódás támogató és kritikus dimenziója milyen kapcsolatban áll a fiatal felnőttek imposztor élményeivel, valamint az énkép egyértelműségével és a feltételes önbecsüléssel. Az eredmények szignifikáns kapcsolatot mutattak ki a vizsgált változók között: a magasabb feltételes önbecsülés és az alacsonyabb énkép egyértelműség erősebb imposztor élményekkel járt együtt. A pozitív szülői bevonódás alacsonyabb feltételes önbecsüléssel, magasabb énkép egyértelműséggel és alacsonyabb imposztor élményszinttel állt kapcsolatban, míg a negatív szülői bevonódás ezekkel ellentétes irányú összefüggéseket mutatott. A mediációs elemzések szerint a szülői bevonódás és az imposztor jelenség közötti kapcsolat részben az énkép egyértelműségén és a feltételes önbecsülésen keresztül érvényesül. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a korai szülő-gyermek kapcsolat fontos szerepet játszhat az önértékelés és az énkép alakulásában, valamint az imposztor élmények megjelenésében.