A rendszerváltás óta az önkormányzati feladatkörök folyamatosan növekedtek, az állam egyre több feladatot hárít a településekre miközben sem az államháztartási rendszer sem a finanszírozási szemléletben nem történtek nagyobb volumenű változtatások. A közfeladatok felé támasztott igények egyre növekedtek az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan. Az államháztartás az önkormányzati önállóságra hivatkozva igyekszik ezen problémákat települési szinten tartani úgymond ösztönözve a településeket a hatékonyabb gazdálkodásra. Megfelelő példa erre a Tiszavasvári Városi Kincstár létrehozása. Mindezek mellett egyértelmű negatív tendencia, hogy az önkormányzat évről évre kevesebbet tud fejlesztésre fordítani noha igyekeznek mindennemű pályázatot benyújtani. A bevételi oldal növelése nem a megfelelő út a kiutat a kiadási oldal újraszervezésében kell keresni. A most tanúsított gazdaságpolitika nem csak a jelenben érezteti hatását, hanem rányomja bélyegét a jövőre is. A fent ismertetetteket értékelve a Városi Kincstár első évében megfelelt a létrehozását megalapozó elvárásoknak. Rendszerén keresztül a feladatellátás lényeges csorbulása nélkül sikerül biztosítani a takarékosabb gazdálkodást, mely mindenképp a város egészének érdekeit szolgálja. Az átszervezéssel járó érdeksérelmeket sikerült intézményi keretek között kezelni, tehermentesítve ezzel a város vezetését, ezzel segítve a hosszabbtávú célok megvalósítását. Az operatív döntések közelebb kerültek a struktúra érintett szintjéhez, javítva ezzel a döntéshozatal hatékonyságát és gyorsaságát. A döntési pontok átstrukturálásával a rendszer működését biztosító vezetői döntésekben sokkal inkább az önkormányzat – vagyis ezen keresztül a lakosság egésze – érdekei érvényesülnek mint a korábbiakban.