9639539295
| dc.date.accessioned | 2008-12-15T11:02:50Z | |
| dc.date.available | 2008-12-15T11:02:50Z | |
| dc.description.abstract | "Pincében lakom, ez annak az eredménye, hogy minden értelemben leáldozott nekem. [...] Szűkszavú ember vagyok, ám néha előfordul, hogy beszélek magamhoz. Azt gondolom, hogy amit ilyenkor mondok, azt bizony szavakba kell foglalni. Egy nap álltam az ablaknál, és éppen elhaladt előttem a háziúr feleségének alteste, amikor hirtelen úgy rámtört a magány, hogy elhatároztam, kimegyek. Cipőt húztam, felvettem a kabátom, az olvasószemüvegem a kabát zsebében hagytam, soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükségem. Aztán elindultam. A pincelakásnak előnye is van: az ember felfele megy, amikor még friss, és lefele, amikor fáradtan hazatér. Tulajdonképpen ez az egyetlen előnye."A norvég Kjell Askildsen (1929) első novelláskötetét 1953-ban publikálta, de kritikai elismerésben csak a 80-as években részesült. "Ebben a hangos szavakkal teli világban Askildsen visszaadja a csendet az embereknek" - írták róla 1992-ben, amikor megkapta a legrangosabb skandináv irodalmi elismerést, az Északi Irodalmi Díjat (Nordisk Rads Litteraturpris). A "minimálpróza mesterének" elbeszéléseit már számos nyelvre lefordították. A thesszaloniki kutyák az első magyarul megjelent kötete. | hu |
| dc.identifier.bibid | MOKKAY0001405809 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9639539295 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+MOKKAY0001405809 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/63923 | |
| dc.title | 9639539295 | hu |