Háttér: A kardiális troponin T (cTnT) és I (cTnI) izoformák egyforma hatékonysággal alkalmasak az akut miokardiális infarktus (AMI) laboratóriumi diagnosztikájára. Ugyanakkor néhány korábbi közlemény szerint vázizombetegségekben, autoimmun miopátiákban a cTnT szérumszintje fals módon megemelkedhet, AMI vagy miokarditisz hiányában. Célkitűzések: Jelen retrospektív vizsgáltunkban a rutinszerűen vizsgált össz kreatin-kináz (CK) aktivitás, NT-proBNP és cTnT szint mellett utólagosan megmértük a cTnI koncentrációt is autoimmun miozitiszben szenvedő betegekben. A tanulmány célja az volt, hogy felmérjük, vajon hogyan változik a kardiális troponin izoformák szintje az izomgyulladáshoz esetenként társuló miokarditisz jelenlétében, elősegítve ezen komorbiditás könnyebb felismerését. Módszerek: Összesen 81 autoimmun beteget vontunk be (életkor 57,2±12,6 év; betegség fennállása 9 (5-15) év; alapbetegség 49%-ban polimiozitisz, 51%-ban dermatomiozitisz). Az össz CK aktivitást, az NT-proBNP és a cTnT szinteket egy Cobas automatán (Roche), míg a cTnI értékeket egy Maglumi X3 készüléken (Snibe) határoztuk meg. Az akut miokarditisz mellkas MRI vizsgálattal került megerősítésre. Két paraméter közötti korrelációt Spearman teszt segítségével állapítottuk meg.
Eredmények: A teljes betegpopulációban meglehetősen változó össz CK aktivitást (medián [min-max]; 92 [5-7282]U/L), NT-ProBNP (85 [10-2263] ng/L), cTnT (10,3 [3-2316] ng/L) és cTnI (3,2 [1-290] ng/L) szintet találtunk. Az összes betegből 14 esetben merült fel miokarditisz is, közülük két esetben MRI-vel is alátámasztott súlyos akut szívizomgyulladás zajlott az autoimmun miozitiszhez társultan a mintavétel időpontjában, amit mindkét kardiális troponin izoforma magas értékkel jelzett (cTnT: 202 és 2316 ng/L; cTnI: 290 és 161 ng/L). Az anamnézisük alapján a többi beteget (n=12) korábban kezelték miokarditisz miatt, akik mindegyike a vizsgálat időpontjában normál cTnI koncentrációt mutatott, viszont 5 esetben a cTnT továbbra is emelkedett volt (min-max; 15-179 ng/L). Az újonnan meghatározott cTnI szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a cTnT-vel (r=0,772, P<0,0001), valamint az össz CK aktivitással (r=0,769, P<0,0001), ugyanakkor az NT-proBNP szinttel nem korrelált (r=-0,036, P=0,7496).
Konklúzió: A cTnT és a cTnI együttes meghatározása elősegítheti az akut miokarditisz laboratóriumi differenciáldiagnosztikáját autoimmun miozitiszben.