A települési szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő hátrányok halmozódtak fel, amelyek kezelésére a települések a célterület sajátosságait figyelembe véve, egyéni szükségleteikre épülő komplex beavatkozási eszközrendszert dolgoztak ki. Ez a diplomadolgozat egy olyan elemzés, amely egy felzárkóztató program indításának társadalmi körülményeit, céljait foglalja össze azért, hogy egy megyeszékhely árnyékában lévő – nem hátrányos helyzetű, de szegregátummal rendelkező - település lehetőségeit megismerjük, azzal a fókusszal, hogy ez a jelentős helyi építési és humán erőforrásokba történő beruházás milyen hatással volt a település stratégiájára. A településvizsgálat során járási és települési adatok, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai, személyes interjúk alapján mutattam be a szegregált élethelyzetek hatásterületeinek, dimenzióinak jellemzőit. A vizsgált dimenziókban elmaradás mutatkozik a település, a megyei járás és az országos mutatókkal összevetve. Elmondható tehát, hogy egy projekt végrehajtása nem indít el organikus változásokat a helyi társadalomban. Megvalósítása nem befolyásolja a megyét érintő évtizedes demográfiai változásokat. A projektmunka csupán térségi inspiráció lehet a humán és gazdasági erőforrások eredményességének emelésére. Mindez azonban már attól függ, hogy miként tudjuk fenntartani a projekt hatásait, illetve az esetleg elinduló új támogatási rendszerben születik-e sikeres települési felzárkózási pályázat.