Dolgozatom három fő részből áll. Az első fejezetben mutatom be a közigazgatás szerveit, szervezetrendszerét. Szűk és tág értelemben vett közigazgatás fogalmát, működésének területi dimenzióit. Fontos az intézmények fogalma, a központi és területi szintű államigazgatási szerveinek ismertetése. Végül összefoglalom, hogyan jutunk el a legkisebb szervezeti egységig, a járási hivatalokig, vagyis a közigazgatás ágait rendszerezem. A második fejezetben írok a járások kialakulásáról, egészen a járási szolgabíráktól kezdve. Majd a járásokat elhelyezem a polgári közigazgatásban, a Kiegyezés korától kezdődően azok 1980-as években történt megszűnéséig. 2012.-ig nem létezett járási rendszer Magyarországon. A kormány 2010-ben célul tűzte ki a közigazgatás reformját, az átlátható és hatékony államszervezet kialakítását, a „jó állam”megteremtését. 2013. január 1-jével a kormány felállítja a járási rendszert, kialakulnak a járási hivatalok. Kezdetben 175 járás jött létre Magyarországon. A korábban az önkormányzatok által ellátott államigazgatási ügyek egy részét a járási hivatalok vették át. Az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétváltak. A harmadik fejezetben térek rá dolgozatom egyik fő témájára, amely a járások működésével kapcsolatos. Vizsgálom a hatáskörébe utalt feladatokat, egészen az új intézmény kialakulásától kezdve napjainkig. Majd bemutatom a szervezeti felépítését is. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Kezdetben milyen feladatokat utalt a járási hivatalok hatáskörébe az állam, honnan és milyen feladatokat kapott, valamint vizsgálom az évek során kialakult fejlődési folyamatokat is a feladatkörök átcsoportosítása tekintetében.