A dolgozat a szerződések érvénytelenségét mutatja be a pogári jogban. A dolgozat elején a bevezető rész bemutatja a dolgozat tárgyát és annak fontosságát a polgári jogban. Ezt követően a dolgozat az I. fejezetben alapvető fogalmakat tisztáz. Így elhatárolja egymástól a nemlétező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződést. A II. fejezet bemutatja az érvénytelenség lénye- gét, az érvénytelenség két formája (semmisség és megtámadhatóság) közötti alapvető különbséget és az egyes érvénytelenségi okok csoportosítását. A semmiségre, mint az érvénytelenség abszolút formájára vonatkozó alapvető szabályokat a III. fejezet tartalmazza. Ezt követően külön alfejezetekben kerül sor az egyes semmisségi okokra vonatkozó alapvető szabályok bemutatására. Így külön szól a dolgozat az alábbi semmisségi okokról: cselekvőképességen alapuló semmisség, színlelt szerződés, alakisággal összefüggő semmisség, álképviselet, jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött szerződés, jóerkölcsbe ütköző szerződés, uzsorás szerződés, lehetetlen szerződés és tisztességtelen kikötés. A IV. fejezet a megtámadhatóságot, mint az érvénytelenség relatív formáját mutatja be. Ennek megfelelően röviden bemutatja az alábbi érvénytelenségi okokra vonatkozó szabályokat: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság és tisz- tességtelen általános szerződési feltétel. Az V. fejezet röviden kitér az érvénytelenség jogkövetkezményeire is. Így külön említésre kerülnek a szerződéskötés előtti állapot visszaállítására, a szerződés hatályossá nyilvánítására, a szerződés érvényessé nyilvánítására és az állam javára történő marasztalásra vonatkozó alapvető szabályok. A dolgozat végén a befejezés tartalmazza a dolgozat rövid összegzését, amelyben említésre kerülnek a jelenleg hatályos Ptk. hiányosságai is, amelyeket a dolgozat szerint az új Ptk. koncepció vélhetően majd meg fog oldani.