Dolgozatomban a hagyományos fejési rendszerben elért eredményeket hasonlítom össze ugyan ezen állomány robotfejésre való áttérését követően hozott eredményekkel. Összehasonlítom tejtermelés, szaporodásbiológia, selejtezési szempontok és más paraméterek alapján is. Az elmúlt évtizedben a növénytermesztés után az állattenyésztésben is egyre nagyobb innovációk kerülnek ki precíziós technológiák terén elsősorban a tejhasznú szarvasmarha tekintetében. Jelentős léptékkel nő a precíziós eszközök, technológiák és a robotizált fejési rendszerek száma hazánkban is. Az állattartók munkáját több módon könnyítik meg ezek a rendszerek, azon felül, hogy hatékonnyá és kíméletesebbé teszik a fejési folyamatokat. Míg egy hagyományos rendszerben csak úgy lehet információt kapni a tej és állat állapotáról, ha valamilyen vizsgálatot elvégzünk, addig mindezt a robot önmagában végrehajtja és rengeteg adatot, információt képes közölni, amit már csak elemezni és értékelni kell tudni. Mindezek az adatok az állat egészségügyi paramétereit közlik, még mielőtt szemmel látható jelei lennének a tenyésztő számára. Fontos, hogy egyedi azonosításon keresztül az adatok is egyedenként jelennek, meg amit akár lehet a csoportra is vetíteni vagy csoportos adatot kezelni. Dolgozatom célja, hogy egy olyan telepet vegyek szemügyre, melyben egy hagyományos fejési rendszerről térnek át egy új, precíziós rendszerre, melyben robotfejési technológiát alkalmaznak, irányított forgalommal. Szeretném megvizsgálni különböző állapotokra gyakorolt hatását a technológiai változásnak.