Az esküdtbíráskodás rendszerének célja, hogy igazolja mind a vádlott, mind a társadalom számára, hogy a vádlott büntetőjogi felelőssége tárgyában meghozott ítélet a törvényeknek megfelelően, igazságos eljárásban történt. Az ilyen ítélet elfogadhatóvá válik mind a társadalom tagjai, mind a vádlott, mind az állam büntetőhatalma számára abban az esetben is, ha nem egyezik az elvárásaikkal. Ahhoz, hogy az eljárás igazságos legyen, két alapvető feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy az esküdtek kiválasztásának olyan névsorból kell történnie, amely megfelelően reprezentálja a társadalom összetételét. A másik feltétel az, hogy az esküdtek egyik féllel szemben se legyenek elfogultak. A dolgozat első részében arról van szó, milyen jogesetek, törvények, javaslatok születtek és születnek a mai napig is annak érdekében, hogy az esküdteket a társadalom összetételét tükröző névsorból válasszák, és így minden társadalmi rétegnek egyenlő esélye legyen az esküdti szolgálatra. A második és harmadik rész témája az esküdtek elfogultsága és az esküdtek elfogultságát felderítő eljárás, az előzetes meghallgatás fejlődése