Kutatásunk legfontosabb kérdése a szülők iskolai végzettségének és a fiatalok modern kulturális fogyasztásának hatása a tanulmányi eredményességre. A modernizáció kihat a kulturális fogyasztásra is, melynek egy része a digitális eszközök által történik, továbbá Magyarországon kimutatható a társadalmi háttér erős hatása a diákok tanulmányi eredményességre, mely témaválasztásunkat indokolja. További kutatási kérdésünk, hogy jellemző-e a fiatalokra a kulturális mindenevők elmélete. Kérdéseinket egy saját kérdőíves adatfelvétel segítségével (N=112), kétváltozós módszerekkel (összehasonlító átlagok és Pearson féle korreláció) vizsgáltuk meg. A minta két vidéki gimnázium 12. és 13. évfolyamára reprezentatív, a visszajuttatási arány 90%-os volt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy azok a diákok, akiknek a szülei magasabban iskolázottak, nagyobb rendszerességgel fogyasztanak kultúrát és eredményesebbek is az iskolában, mint társaik. A fiatalokra jellemző emellett a kulturális mindenevők elmélete. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyaránt fogyasztanak tömeg- és magaskultúrát, hanem hogy használják az online formát is a klasszikus offline mód mellett. Eredményeink alapján az internet használatának nincs egyenlősítő hatása, mivel például a magaskultúra fogyasztás online formája inkább azokra jellemzők, akik offline is fogyasztják. Ebből kiindulva a hátrányos helyzetű diákokat már az általános iskolában érdemes megtanítani a kultúrafogyasztás online formáira, melynek hosszútávon homogenizáló hatása lehet.