Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései

Abstract

A dolgozatban bemutatott vizsgálat az elhárító mechanizmusok, a vallásosság különböző attitűdformái és a szomatizáció feltételezett kapcsolatait igyekszik körbejárni. A vallásos coping elméletéből kiindulva a vallásos elhárítás koncepciójának vizsgálata az egyik főbb téma. A vallásosság a pszichológiai kutatásokban ugyanis gyakran a testi-lelki egészséggel kapcsolatban jelenik meg, azon belül is mint a betegséggel való megküzdés egy specifikus formája. Számos kutatás született ezzel kapcsolatban, azonban a vallásos coping olyan aspektusait, melyek a betegséghez való alkalmazkodással nem pusztán nem jártak együtt, hanem kifejezetten negatív összefüggést mutattak, kevésbé emelték ki. Abból kiindulva, hogy a coping és az elhárítás funkcióját tekintve megegyezik (szorongás csökkentése), feltételeztem, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tudtak be, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható. Ezen felül felmerült a kérdés, hogy vajon a szomatizáció – azaz testi tünetek produkciója organikus háttér nélkül – esetén is megjelenik-e a kapcsolat. Ahhoz, hogy mindez megállapítható legyen, a vizsgálat a szomatizációnál kapott eredményeket az észlelt szomatikus állapot adataival veti össze. A szomatizáció kapcsán egy másik megközelítésmódra is kitérek. Azt a feltevést vizsgálom, miszerint a szomatizáció éretlenül hárító énnel párosul.