Dolgozatom célja volt megvizsgálni a női foglalkoztatás történelmileg kialakult rendszerét illetve az ebből adódó női szerepkonfliktust. A szerepkonfliktus elsődlegesen a kettős kötődésű karriert képviselő nők esetében megfigyelhető; ők azok a nők, akik karrierjüket és otthoni családi életüket párhuzamosan élik meg a mindennapjaikban. A téma kapcsán számos kérdés merült fel. Vajon milyen nehézségekkel járhat ez a szerepkettősség a gyakorlati életben? Képes-e feloldani a szerepfeszültségeket a női vállalkozóvá válás? Milyen munkaerő-piaci hátrányokkal küzd ma egy dolgozó nő? Vajon helytállóak-e a gyakorlatban a szakirodalomban feljegyzett általános sztereotípiák?

A dolgozat ezekre a főbb kérdésekre kereste a választ. A válaszokat a félig strukturált interjú eszközével kerestem meg. Az interjúalanyok az Észak-Alföldi régióban élő, középkorú (38-52 év), kettős kötődésű karriert képviselő nők voltak. A véleményüket a megismerésükön túl, három dimenzióban vizsgáltam meg, ezek a következők voltak: női foglalkoztatás, női szerepidentitás változás és a női vállalkozóvá válás. A kutatás nem reprezentatív, az empirikus adatfelvétel az elméleti szakirodalom alátámasztására szolgál.