Sportfogyasztás új korszakban: a Bajnokok Ligája reformjának és a streaming platformoknak a hatása a nézői szokásokra és elégedettségre
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A 2024/2025-ös szezontól az UEFA Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábbi csoportkörös formátumot egy svájci rendszer váltotta fel, bővült a résztvevő csapatok száma, nőtt a mérkőzések mennyisége, valamint változott az egyenes kieséses szakaszba jutás mechanizmusa is. E strukturális reformok nemcsak a versenyrendszert, hanem a sportfogyasztói szokásokat és a sorozat megítélését is érdemben befolyásolják. A változásokkal párhuzamosan a médiapiacon is átrendeződés figyelhető meg és a streaming szolgáltatások térnyerése következtében a lineáris televíziózás egyre inkább háttérbe szorul. Magyarországon a közvetítési jogok megszerzésével az RTL vált meghatározó szereplővé, amely a mérkőzések jelentős részét az RTL+ prémium platformon tette elérhetővé, ezáltal a teljes körű hozzáférés előfizetéshez kötötté vált. Kutatásom célja annak vizsgálata volt, hogy a Bajnokok Ligája reformja miként hat a magyar, európai klubfutball iránt érdeklődő sportfogyasztók szokásaira és elégedettségére, valamint hogy ebben milyen szerepet játszik a streaming előfizetéssel való rendelkezés. A kutatás során szekunder és primer kutatási módszereket alkalmaztam: szakirodalmi elemzésemben feltártam a sportfogyasztás átalakulásának jellemzőit és a reform főbb elemeit, míg primer kutatás keretében kérdőíves felmérést végeztem. A közösségi médiában terjesztett kérdőívet négy hét alatt 306 fő töltötte ki. Az eredmények rámutattak, hogy a streaming előfizetéssel rendelkezők szignifikánsan pozitívabban értékelik a reform hatásait, elégedettebbek az új lebonyolítási rendszerrel, és igazságosabbnak tartják azt, mint az előfizetéssel nem rendelkezők. A különbség alapvetően a tartalomhoz való hozzáférés mértékéből fakad. A kutatás alapján javasolható, hogy a szolgáltatók rugalmasabb, differenciált árazással növeljék az elérhetőséget, míg az UEFA kommunikációjában hangsúlyosabban jelenítse meg az új rendszer előnyeit a szélesebb fogyasztói rétegek számára.