A könyv szerzője bravúrosan dolgozott fel egy brit tündérmesét. Az elbeszélés módja éppoly feszült és szaggatott, mintha az olvasó egy balladát tartana a kezében. A titokzatos Törzs már évszázadok óta él a tisztáson, és teliholdkor, amikor láthatatlanná válnak, rendszeresen meglátogatják a szomszédos városkát, a démonok földjét. Erről szól az ősi ének, mely vissza-visszatér az elbeszélés folyamán. Egy nap Tom megbocsáthatatlan hibát követ el: őrségben állva túl közel engedi az ember-démonokat a Törzshöz. És megkezdődik a hajsza: Tomnak menekülnie kell. De hová? Vajon el lehet-e bújnia üldözői elől az ellenség között? Egyetlen esélye, ha segítségül hívja a csillagokat, és láthatatlan marad. Megérkezvén a másik világba, Tom megpróbál elrejtőzni, de Anna rátalál, összebarátkozik vele, és elhatározza, hogy kitart mellette. A közöttük szövődő szeretet-indák le tudják-e győzni a fiú szívének hidegségét? Meggyógyítható-e az a betegség, ami olyan lázzal jár, hogy a hőmérőre ráfagy a dér? Túléli-e az évszázados harcot a Törzs, vagy talán már régóta élnek közöttünk is leszármazottjaik? Az újszerű és eredeti hangot, a gondolatébresztő történetet nagyra értékelte az angol olvasóközönség és a kritika. Angliában két rangos irodalmi díjjal is kitüntették. A regényt tizenkét éven felülieknek ajánljuk.