A szakdolgozat a védjegy kapcsán törekszik általános áttekintést adni annak kialakulásáról, a közösségi védjegy legfontosabb tartalmi elemeiről, a hozzá kapcsolódó szabályozásról, a tagállamok és az Európai Unió vonatkozó jogforrásainak harmonizációjáról és a védjegyjogi gyakorlatról. A bevezetés a védjegy legfontosabb funkcióit ismerteti, nem utolsó sorban a modern gazdasági élet kontextusában, kitérve arra is, hogy a védjegy használata a jogosultak számára milyen fontosabb előnyökkel jár. A védjegy kialakulásával foglalkozó rész a kezdetekről, az első megjelenési formákról és a legkorábbi jogforrásokról ad rövid kitekintést. Ezt követi a dolgozat történeti része, mely egyrészt szakaszolva, másrészt az EU jogfejlődését és a jogharmonizációs törekvéseket külön is kiemelve mutatja be az elmúlt évszázadokban bekövetkezett előrelépéseket. A szakdolgozat bemutatja az Európai Unió jelenlegi védjegyrendszerének legfontosabb sajátosságait, egyes jogforrásait. Az Európai Unió védjegyrendszerét előbb általánosságban ismerteti, majd kiemelten foglalkozik a kizárásokkal, védjegybejelentési- és védjegyvizsgálati eljárással, a védjegyhez fűződő legfontosabb jogosultságok felsorolásával, a közösségi védjegy nemzeti védjeggyé való átalakítása lehetőségével, az oltalom megszűnésének eseteivel, a védjegybitorlás következményeivel, illetve meghatározza a közösségi védjegy legfontosabb előnyeit. A szakdolgozat röviden kitér a védjegyjogi harmonizáció legfontosabb feladataira, meghatározza a védjegy általános definícióit, tovább részletezi a kizárásokat, kitér a korábbi jogokkal való ütközésre és a védjegyhasználat kapcsán elért harmonizációs eredményekre. A szakdolgozatnak mintegy felét a védjegyjogi gyakorlatban ismert egyes lényeges jogesetek kivonatos ismertetése uralja, melyet megelőz a védjegyekkel kapcsolatos jogorvoslat általános ismertetése a közösségi védjegyek kapcsán, ide értve néhány anyagi- és eljárásjogi kérdés rövid bemutatását is. A bemutatott jogesetek elsősorban az Európai Bíróság és az OHIM gyakorlatából származnak, bemutatásukat vagy a jogfejlődésben betöltött meghatározó szerepük, vagy valamely hazai vonatkozásuk indokolta. Az esetek többségében a dolgozat törekszik a résztvevők - egymással nyilván gyakran ellentétes - álláspontjainak bemutatására is, a döntést hozó fórum véleményének ismertetése mellett. A dolgozat befejezése ismerteti a közelmúlt néhány fontosabb védjegyjogi tapasztalatát, különös hangsúlyt fektetve a gazdasági életben betöltött szerepre, mely jóval túlmutat a puszta jogalkotási, illetőleg jogalkalmazási kérdéseken. A szakdolgozat néhány lényeges, kialakulóban lévő, vagy jövőbeli probléma felvetésével zárul, a felhasznált irodalom és jogforrások felsorolása mellett.