UTÁNPÓTLÁS LABDARÚGÓK SPORTOLÁSI MOTIVÁCIÓJA

Abstract

Kutatásom fő célkitűzése, hogy megismerjem az utánpótláskorú labdarúgók sportolási motivációját, és azt, hogy mik a céljaik a sporttal, valamint, hogy ezen eredményeimet nemzetközi kutatási eredményekkel összevessem. Kutatásomat a magyar labdarúgás utánpótlás rendszerének mind a 3 szintjén elvégeztem, egy amatőr, megyei csapatnál (DASE), egy tehetségközpontnál (DEAC), illetve egy akadémiánál is (DVSC-DLA). A különböző korosztályok és bajnoki szintek közötti motivációs eltérések vizsgálatával arra keresem a választ, hogy mik a különbségek ugyanazon korosztályokban, de eltérő bajnoki osztályokban sportoló játékosok között, illetve ugyanazon bajnoki osztályban, de más korosztályban futballozók között. Elsősorban arra keresem a választ, hogy idősebb korban és magasabb bajnoki osztályokban mennyire válnak fontossá az anyagi juttatások, hogy külső vagy belső motiváció hatására végzik a vizsgált csoportok a sportolást, illetve, hogy napjaink utánpótlás játékosai számára mennyire fontosak az iskolai tanulmányaik. Vizsgálati módszerként kérdőíves vizsgálatot választottam. Mérőeszközöm első része demográfiai, második része szakmai kérdéseket tartalmazott, melybe beépítettem Paic et. al. (2018) H-SMS sportmotivációs skáláját. 117 válaszadótól online formában kaptam választ. A válaszok begyűjtése célzott volt, a vizsgált csapatok edzéseire kilátogatva egy általam generált QR kód segítségével gyűjtöttem be a válaszokat. Legfőbb eredményem, hogy a magyar utánpótláskorú sportolókat jelen mintában főként egy külső hajtóerő, az introjekció készteti sportolásra, azaz egy korábban külső hajtóerő internalizálodik és belső nyomásként indít sportolásra. A motiváló faktorok rangsorában ezt azonban már belső motívumok követik. Ebben külföldi (szerb/montenegrói és orosz) utánpótlás játékosoktól különböznek sportolóink, mert ezen nemzetek fiatal játékosai első sorban belső motivációval rendelkeznek. Örvendetes viszont, hogy a magyar fiatalok sportolási amotivációja a legkisebb értékű a két másik mintával összevetve. Jelen kutatásban kimutatható volt, hogy a külső szabályozók közül az anyagi juttatások motivációja leginkább az akadémiai szinten játszó fiatalokra jellemző. Biztató összegző eredményem, hogy a vizsgálati mintám szerint a debreceni utánpótlás játékosok egészségtudatos életvitelt folytatnak és a sport mellett fontosnak tartják a továbbtanulást is, ami a sportolói kettős karrier lehetőségét teremtheti meg számukra.