Az elmúlt évtizedekben a világ fejlődésével, a népesség növekedésével és az országok közötti élelmiszer kereskedelem terjedésével a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek palettája megváltozott. Az imént említett pozitív irányú elmozdulások a termékek mennyiségére, minőségére és változatosságára is hatással voltak. Az emberek új dolgokra, új élelmiszerekre (vegán, egészséges, cukormentes, félkész, kész, elősütött stb.) való igénye rohamosan emelkedett. Emellett a jóléti és kevésbé tudatos társadalmakban nagymennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik a kereskedelemben és a háztartásokban egyaránt. Napjainkban az élelmiszerpazarlás globális problémát jelent, melynek megoldására egyre több lehetőséget ismertetnek az erre szakosodott szervezetek. Szerencsére, az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése és azok kezelése az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, mind a társadalmi, mind a kereskedelmi, mind a politikai körökben. A jogszabályokkal és rendeletekkel történő szabályozás egyre hangsúlyosabb. A kutatások azonban azt is bebizonyították, hogy az élelmiszerhulladék jelentős mennyisége (55-70%) a háztartásokból származik, így globális megoldást csak az jelentheti, ha a fogyasztók környezettudatosabbá válnak. Ezzel a tudatosággal tudjuk azt biztosítani, hogy a jövő generációinak is megfelelő környezetet biztosítsunk. Azt gondolom, hogy a jelen feladata egy élhető jövő biztosítása. A kereskedelmi láncok minőségivezetőivel a NÉBIH munkatársainak segítségével interjúkat folytattam, melynek köszönhetően megismerhettem az élelmiszermentés nehézségeit, annak pozitív és negatív hatásait a vállalatra. Az interjúztatás során a cél az volt, hogy legalább 1-1 kis-, közepes-, és nagykereskedelmi lánctól információkat szerezzek annak érdekében, hogy átlássam azt, hogy a különböző szinteken, milyen nehézségek jelentkeznek. A fogyasztói vélemények, tapasztalatok feltárásához, egy anonim kérdőív kitöltését kértem az átlag fogyasztóktól. A kérdéseimet előre alaposan átgondoltam, és a kereskedelmi láncoknál kapott információkhoz igazítottam. A kiértékelés során olyan szempontokat is figyelembe vettem, hogy a kitöltő melyik korcsoportba tartozik és hogy milyen típusú településen él. Remélem, hogy az általam összegyűjtött információk és azok feldolgozása egy lépéssel közelebb vihetik a társadalmunkat a tudatossághoz és egy élhető jövő megteremtéséhez.