Aktív onkológiai kezelés alatt álló betegek egészségmutatói a Jósa András Oktatókorházban

Dátum
2013-11-13T09:40:26Z
Szerzők
Kocsis, Ildikó
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Valamennyiünk számára nyilvánvaló, hogy az egészség érték. Az egészség definiálása különböző, hiszen a társadalmi, gazdasági, területi, demográfiai dimenziók is előtűnnek (Ewles és mtsai 1999). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as meghatározása szerint az egészség fogalma lehet testi, lelki és szociális jólét állapota, de jelenthet egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, mely során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani a társadalmi szerepeit, melyeket a mikro-makro környezete elvár tőle (Mihályi 2003). Az egészség lehet egyben árucikk is a modern jóléti társadalmakban, ami nem csak „elveszíthető”, hanem meg is „vásárolható”, pl.: luxus magánklinikákon, öko és makrobiotikus ételekkel, testedzéssel, „visszavásárolható” sürgősségi ellátások igénybevételével, gyógyszerekkel, és „elveszíthető” súlyos balesetek és betegségek következtében. Ám lehet egy attitűd is, személyes törekvés és készség, mely az állandóan és dinamikusan változó körülményekhez való alkalmazkodást adaptálódást segíti. A nemzetközi értékkutatások azt mutatják, hogy az egészség társadalmakban az alapértékek között található. Az egészséges életvitel azon az egészséget is magában foglaló norma és értékrendszeren alapul, mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk. Az életminőséget multidimenzionális megközelítésben is vizsgálhatjuk, hiszen az anyagi javak birtoklása mellett figyelemre méltó a nem anyagi dimenziók szerepe is. Az emberi élet nem anyagi dimenzióit az életminőség fogalma foglalja össze. Ide tartoznak az emberi kapcsolatok és kapcsolatrendszerek, az élet értelméről, céljáról, hasznosságáról való meggyőződés, az önmegvalósítási képességbe vetet hit is. A szubjektív jóléttel foglalkozó szakirodalmak egyik legtöbbet vizsgált kérdése az elégedettség és anyagi helyzet közötti kapcsolat. Az életminőség szubjektív mutatói nem pusztán kiegészítő információkat nyújtanak a gazdasági és társadalmi jelző számok mellé, hanem minőségileg is eltérő indikátorok. Mivel szubjektív értékelést tartalmaznak, így képesek a jó élethez szükségesnek gondolt tényezők megítélésének sokszínűségében. Az egyének saját értékeik, igényeik, szükségleteik, elvárásaik, vágyaik szerint értékelik aktuális helyzetüket és belső elvárásaikhoz viszonyítva mérik életminőségüket (http 1).
Leírás
Kulcsszavak
Onkológia, Kórház
Forrás