A psoriasis a világ teljes népességének 2-3%-át, míg Magyarországon közel 150-200.000 főt érint. Ez az autoimmun eredetű, krónikus lefolyású bőrbetegség leggyakrabban pikkelyes, hámló, vörös foltokkal, fájdalommal és viszketéssel jár együtt. Bár nem egy életet veszélyeztető állapotról van szó, az életminőséget olyan módon képes befolyásolni, amely összehasonlítható a diabetessel vagy egyes rákos megbetegedésekkel is. Így nem meglepő az a folyamatos kutatómunka, amelyet annak érdekében végeznek, hogy megtalálják a legjobb gyógymódot a psoriasis kezelésére. A terápiás vegyületek kifejlesztésénél mindig ugyanaz az elsődleges cél, mégpedig kedvező mellékhatásprofil mellett minél jobb hatékonyság, tolerálhatóság elérése. Nem is kérdéses, hogy a biológiai gyógyszerek fejlesztésében van a jövő, hiszen sokkal gyorsabb, nagyobb mértékű hatás kifejtésére képesek és általánosságban a nemkívánatos hatások tekintetében is ideálisabbak. Szintén innovatív területe a gyógyszerfejlesztéseknek a kismolekulájú inhibítorok, amelyek genom szinten gátolják egyes enzimek, transzkripciós faktorok működését. Bár a terület fejlődése szembetűnő, mindenképpen szükség van a betegség további tanulmányozására és alaposabb megértésére, hogy még több, jobb és biztonságosabb készítmény váljon elérhetővé a pikkelysömörben szenvedők számára világszerte.