A szakdolgozatomat először is az Európai Unió bűnügyi együttműködésének történeti fejlődésével kezdem, melynek során kitérek a tagállamok kezdeti, informális együttműködésén túl, a bel- és igazságügyet érintő, de az Unióhoz formálisan nem kapcsolható szabályok és együttműködési formák bemutatására, valamint a Maastrichti -, az Amszterdami -, és a Nizzai Szerződés keretében megvalósuló változások, újítások, és előrelépések bemutatására. Dolgozatom második részében a bűnügyi együttműködést az Europolon, a Jogsegélyegyezményen, az Európai Elfogatóparancson és Adatvédelmen keresztül mutatom be. A Jogsegélyegyezmény és az Adatvédelem legfontosabb ide vonatkozó rendelkezéseit ismertetem, míg az Europol és az Európai Elfogatóparancs tekintetében kitérek a megalakulásuk, céljuk, eljárásukra kicsit bővebben, a teljesség igénye nélkül. Ezzel a résszel egy átfogó, általános ismeretet szeretnék felvázolni.