Vizsgálatunk során Debrecen város valamennyi középiskolás fiataljára kiterjedő vérnyomásszűrést végeztünk el. Az irodalom széles körű áttekintése alapján hasonló esetszámot felölelő vizsgálatot Magyarországon illetve Közép-Kelet Európa országaiban, a 15-18 évesek magasvérnyomás-betegségét illetően nem végeztek. A fenti hiány pótlása céljából nagy számú fiatalt érintő, keresztmetszeti vizsgálat elvégzése volt szükséges. A vizsgálat megtervezése és lebonyolítása során epidemiológiai és prevenciós célokat együttesen szem előtt tartottunk. Megállapítottuk, hogy a jelenleg érvényben levő, serdülőkori vérnyomásra vonatkozó ajánlás nomogrammjai csak igen korlátozottan alkalmazhatók Debrecen város 15-18 éves fiataljai vérnyomásának jellemzésére. A 10-20 évvel ezelőtt készült vizsgálatok eredményei csak egy, illetve az első vérnyomásmérésen alapultak, és közel 50%-ban nem kaukázusi rasszhoz tartozó fiatal adatait dolgozták fel. A jól ismert földrajzi és etnikai különbségeken túl, az antropometriai eltérések és a mérések számának különbsége tovább korlátozza fenti ajánlás alkalmazhatóságát hazánkban. Epidemiológiai szempontból átfogó adatokat nyertünk a 15-18 éves populáció jellemzőiről, vérnyomásértékeikről, illetve a vérnyomást esetlegesen befolyásoló tényezőkről. Az emelkedett eseti vérnyomású fiatalok kiemelését, további ismételt vizsgálatát követően lehetőség nyílott a serdülőkori hypertonia pont-prevalenciájának meghatározására is. Véleményünk szerint az életkorra, nemre és testmagasságra bontott alcsoportokban valamennyi, serdülőkori hypertonia gondozással foglalkozó centrumnak meg kellene alkotnia „saját” vérnyomás nomogrammjait. Eredményeink - hasonló magyar és közép-európai adatok hiányában - a debreceni serdülő populáció jellemzésén túl, bizonyos korlátokkal jellemzőek lehetnek az adott régió, illetve Magyarország serdülő fiataljaira is. A serdülő fiatalok között előforduló hypertoniások felismerése, a magasvérnyomás-betegségük okának tisztázása, a betegek gondozása és kezelése kiemelt jelentőségű. A hypertonia által okozott károsodás mértékét a célszerveket érő többlet-nyomásterhelés határozza meg. A nyomásterhelés korrelál a hypertonia fennállásának idejével, illetve a kórosan magas vérnyomás mértékével. A hypertonia felismerésének elmulasztásával a célszervkárosodások kialakulásának lehetősége hosszú évtizedekre tehető, ezért már relatíve enyhe magasvérnyomás-betegség is számottevő irreverzibilis eltérést okozhat. A hypertonia-gyanús fiatalok kivizsgálásával, az aethiologia tisztázásával, a magas-normális vérnyomás és a serdülőkori hypertonia nem gyógyszeres kezelésével, a fiatalok követésével, szükség szerinti gyógyszeres kiegészítéssel a célszervkárosodások és a szövődmények kialakulásának esélye remélhetőleg mérsékelhető, illetve mértéke csökkenthető.