A szakdolgozat a magyar közigazgatási szankciórendszert vizsgálja, különös tekintettel annak történeti fejlődésére, elméleti alapjaira és jelenlegi szabályozási környezetére. Bemutatja a közigazgatási büntetőjog előzményeit, a kihágások és szabálysértések alakulását, valamint a rendszerváltást követő jelentős jogszabályi változásokat. A dolgozat kitér a szankciókra vonatkozó főbb elméletekre, a szankciófogalom meghatározására, továbbá a szankciók céljaira és funkcióira. Részletesen ismerteti a közigazgatási szankciók csoportosítását és a szankcióalkalmazás garanciarendszerét. Kiemelt figyelmet fordít a közelmúlt jogalkotási reformjaira, mint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.), valamint a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.). A dolgozat második része a hatályos szabályozást elemzi, külön bemutatva az anyagi jogi és eljárási szankciótípusokat, valamint a szabálysértések közigazgatási határterületi szerepét. A dolgozat célja mindössze az, hogy áttekintő jelleggel bemutassa a hazai közigazgatási szankciórendszer főbb elemeit és összefüggéseit.